Ország-világ

2020.11.12. 20:44

Stoptábla a sunyi, erőszakos liberális szellemi terrornak

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az alaptörvény-módosítás csupán a legalapvetőbb igazságokat mondja ki.

– Az alaptörvény módosítása egy stoptábla. Olyan időszakban élünk, amikor ez a sunyi, erőszakos és alattomos liberális szellemi terror a legalapvetőbb fogalmak jelentését is relativizálja. A legújabb érv szerint azért kell a gyerekeket „gendersemleges” nevelésben részesíteni, mert ha a fiút fiúként, a lányt pedig lányként nevelik, az „sztereotip nemi előítéleteken” alapul, és hát a gyerekeket nem szabad ilyesmikbe beskatulyázni – mondta a Mandinernek adott interjúban Szánthó Miklós.

Az Alapjogokért Központ igazgatója úgy véli, az alaptörvény módosítása a legalapvetőbb igazságokat, a természet rendje által adott tényeket rögzíti, amikor kimondja, hogy az „anya nő, az apa férfi”, és védelemben részesíti a gyermek születési nemének megfelelő önazonosságát. A javaslat indokolása külön hangsúlyozza, hogy a gyereknek védelmet kell élveznie a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben. Szánthó Miklós szerint a módosításban a gyermekek védelme a legfontosabb: ez alapján az állam valamennyi szervének kötelessége lesz védeni a gyermek születési nemének megfelelő önazonosságát.

– Az apa és anya fogalmainak szükségszerű tisztázásából szerintem pedig egyértelműen fakad a homoszexuálisok gyermek-örökbefogadásának kizárása, mivel egy gyermeknek egy anyához és egy apához van joga. Ezzel harmonizál egy másik benyújtott javaslat is, ami főszabályként a házaspárok számára tenné csak lehetővé az örökbefogadást. Több ezer házaspár vár Magyarországon örökbefogadásra, viszont meg kell szüntetni azt a joggal való visszaélésre lehetőséget adó kiskaput, hogy magukat egyedülállónak valló, valójában homoszexuális élettársi vagy regisztrált élettársi kapcsolatban élők gyerekeket vehessenek magukhoz

– fejtette ki az igazgató.

A beszélgetés során kitértek a többi kormányzati indítványra is. Szánthó Miklós elmondta, hogy a különleges jogrendekre vonatkozó általános szabályok módosítása a jelenlegi hat, eléggé kötött különleges jogrendi helyzet helyett hárommal számol, amelyek magukba olvasztják a másik három lényeges, valóban rendkívüli beavatkozásra okot adó körülményeit, és kiszélesítik a reagálási lehetőségeket az olyan új típusú fenyegetésekkel szemben, mint például az ország kritikus infrastruktúrája ellen irányuló kibertámadások. Hozzátette:

az alaptörvény új, különleges jogrendi fejezete – ha elfogadják a javaslatot – csak 2023. július 1-jén lép hatályba, tehát egyáltalán nem érinti a mostani veszélyhelyzetet.

A közpénzzel, illetve a közérdekű alapítványokkal kapcsolatos passzusról megjegyezte: a „közpénz” fogalmára a hatályos jogrend nem ismer normatív definíciót, úgyhogy aki kényes az átláthatóságra és a transzparenciára, az csak üdvözölheti, hogy alkotmányos szinten definiálják, mi is számít annak. – A nemrégiben létrehozott „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról” pedig pusztán annyit irányoz elő a módosítás, hogy azokról kétharmados törvénynek kell rendelkeznie – hangsúlyozta a szakember.

Arra a felvetésre, hogy a választási szabályok módosítására vonatkozó javaslat egyesek szerint szétveri az ellenzéki együttműködést, mások viszont úgy vélik, hogy éppen ez tereli egybe a baloldali pártokat, úgy fogalmazott: kezd már nagyon unalmas lenni ez a „zsánerdramaturgia”. – Kilenc éve, a választójogi törvény megalkotása óta más sincs, csak hogy egyszer túl engedékeny, máskor meg hogy túl szigorú a választási szabályozás.

Egyszer azt mondják, megszűnik a többpártrendszer, másnap azt, hogy túl sokan indulnak a választásokon. Az ellenzék lassan egy önmaga paródiáján is túltevő burleszkjelenetté kezd átváltozni – közölte az Alapjogokért Központ igazgatója. Hozzáfűzte: az, hogy az eddigi 27 helyett 50 képviselőjelölt kellene majd az országos pártlista állításához, a kisebb pártok – akár a Kétfarkú, akár a Mi Hazánk – részéről nagyobb erőfeszítést igényelhet, de ha sikerül nekik, akkor legalább világos lesz, hogy valóban megméretésre alkalmas erők.

– Emellett ha a „nagy” ellenzéki pártok valóban olyan mélyen beágyazottak országosan külön-külön és együtt is, ahogy állítják, akkor nem látom okát a félelmüknek, hogy miért ne tudnának legalább 50 választókerületben jelöltet állítani. Ez matematikailag ugye kevesebb, mint az összes választókerület fele, tehát nyilván lehetőséget ad közös jelöltekre és közös listára, meg arra is, hogy koordinálják a jelöltállítást és külön listákkal induljanak. A végső döntés úgysem az ő, hanem a választópolgárok kezében lesz – jelentette ki Szánthó Miklós.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában