Nagyvilág

2007.11.28. 14:57

Piramisok Boszniában

<p>Két éve egy érdekes, sokak fantáziáját megmozgató hír járta a be a világsajtót. Elsősorban az aktualitásokra fogékony média kapta fel a hírt, a szaksajtó diszkrétebben reagált. Pontosabban alig reagált.&#160;Az érdekeltek most a jövő évi feltárásokra várnak, ki ebben, ki abban reménykedve.&#160;<DIA width="850" height="630" alt="Piramis Boszniában 2. 2007.11.28."><A onclick="return open_window( /pubs/Bildserie/Piramis_Boszni_ban_2__2007_11_28_/index.shtml , SERIE ,850,630)" href="about:blank"><IMG height="13" alt="Piramis Boszniában 2. 2007.11.28." src="http://apps.haon.hu/bilder/icons/kamera.png" width="13" border="0" /></A></DIA>&#160;<DIA width="850" height="630" alt="Piramis Boszniában 2007.11.28."><A onclick="return open_window( /pubs/Bildserie/Piramis_Boszni_ban_2007_11_28_/index.shtml , SERIE ,850,630)" href="about:blank"><IMG height="13" alt="Piramis Boszniában 2007.11.28." src="http://apps.haon.hu/bilder/icons/kamera.png" width="13" border="0" /></A></DIA></p>

2005 májusa óta a régészetnek, a történettudománynak és a kultúrtörténetnek újabb jelentős európai felfedezéssel kell szembenéznie. Azt már jó ideje tudhatjuk, hogy piramisok szerte szétszóródva találhatók a világban, Egyiptom, Közép-Amerika mellett Kínában, sőt a Bahama-szigetek partjainál az Atlanti-óceán mélységeiben is, de azt még feltételezni sem mertük, hogy Európa területén is létezhetnek!

Pedig ez minden jel szerint így van, és könnyen rákényszerítheti a történettudományt és régészetet is az európai őstörténet teljes újragondolására.

A bosnyák születésű, de az Egyesült Államokban dolgozó felfedező, Semir Osmanagic nem végzett régész ugyan, de már korábban is sokat foglalkozott a közép-amerikai piramisokkal. Ezúttal a szerencse is mellészegődött, amikor 2005 májusában egy könyvbemutató okán éppen Boszniában tartózkodva, Schliemannhoz mérhető jelentőségű felismerés birtokába jutott. Éppen a Viszoko város határában, a Viszocsica magaslaton található középkori Viszoki város maradványait tekintette meg Hodovic Denaddal, a helyi múzeum igazgatójával, amikor az a határozott érzése támadt, hogy voltaképpen egy piramis tetején áll… A kép ugyanis Mexikóból már ismerős volt számára. Az ott megfigyelhető plató egyezett a Viszocsica tetején lévő platóval, melyre Viszoki középkori erődje épült De megpillantva ekkor a szemben lévő Pljesevica magaslatot, az is teljesen szabályos háromszög alakú oldalakból állónak mutatkozott… Így döntő elhatározásra jutva, a szükséges engedélyek és pénz összegyűjtését követve, 2005 augusztusában – jelentős szakmai ellenállásba ütközve – megkezdődtek a kutatások a szondás fúrások kivitelezésével.

Ez év nyaráig a Viszocsica és a Plejesevica dombokon folytak a feltáró ásatások, melyek egyértelműen bebizonyították, hogy emberi kéz alkotta mesterséges építményekkel állunk szemben. A dombokat piramisként beburkoló kőzetlapnak az anyaga is mesterséges eredetű, kavicsból összecementezett betonszerű vagy éppen rétegesen kiöntött szerkezetű anyag. A Viszocsica kiképzése monumentálisabb, talán ezért (is) kaphatta felfedezőjétől a Nap Piramisa nevet. A Pljesevica földrétege alatt homokkő lapokkal fedett peremes szerkezetű kialakításra bukkantak. E perem mintegy 5 fokos dőlésszögben fut spirálisan felfelé a piramis oldalában. Ez az érték a Hold pályasíkjának elhajlását közelíti, így találóan nevezheti felfedezője a Hold Piramisának. E piramisokat a jelek szerint földalatti alagút-hálózat köti össze, melynek egy szakaszát már sikeresen feltárták. Az alagút falai szabályosan megmunkáltak és számos elágazással és átjáróval rendelkeznek. Ásványnak vagy szénnek semmi nyoma, mely jól bizonyítja, hogy az alagutak nem valamilyen bányajáratok voltak, hanem egy előre megtervezett mérnöki munka eredményei. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a folyosókban harminc méterenként ventillációs nyílások nyílnak. A feltárt szakaszon megalitikus homokkő tömbökre leltek, melyeken vésett paleografikus jelek láthatók. (Megjegyzendő, hogy e jelek egyébként kivétel nélkül megtalálhatók a székely-magyar rovásírás jelkészletében!)

A területről készült műholdas radar és légi felvételek, a hőelemzés eredményei és a vízelvezető geomorfológiai vizsgálatok egyértelműen bizonyították e piramisok mesterséges kialakítását és további piramis-jellegű anomáliákat tártak fel a Viszokói völgyben.

Ezek a dombok a Sárkány és a Szeretet Piramisa, illetve a Föld Temploma nevet kapták. (A Nap, a Hold és a Sárkány Piramisa egyébként teljesen szabályos egyenlő oldalú háromszöget zárnak be egymással!)

Azt, hogy valóban ezek is piramisok-e, csak a következő évek ásatásai döntik majd el, de az már az eddigiek alapján is biztosnak látszik: új őskor-történetre lesz szükség.

Forrás: Örökség, 2007 November XI évfolyam 11. szám

Kapcsolódó cikk:

Ezek is érdekelhetik