Magyarország

2016.03.10. 18:19

Semmi sem indokolja az országos migrációs válsághelyzetet

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Az egész országra migrációs válsághelyzetet hirdetett a kormány, pedig úgy tűnik, egyik feltétel sem áll fenn, amely ezt lehetővé tenné. Válsághelyzetben bevethető a honvédség, amely migrációs ügyekben a rendőrséghez hasonló módon intézkedhet, viszont csökkennek a kísérő nélküli kiskorúak jogai. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Az egész országra migrációs válsághelyzetet hirdetett a kormány, pedig úgy tűnik, egyik feltétel sem áll fenn, amely ezt lehetővé tenné. Válsághelyzetben bevethető a honvédség, amely migrációs ügyekben a rendőrséghez hasonló módon intézkedhet, viszont csökkennek a kísérő nélküli kiskorúak jogai. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Az egész országra migrációs válsághelyzetet hirdet a kormány, jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter szerdán a kormányülés szünetében. A döntést azzal indokolta, hogy nem tudni, milyen reakciókat vált ki a menekültekben a balkáni útvonal lezárása. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet eddig csak határ menti megyékre hirdettek, először szeptemberben Bács-Kiskun és Csongrád megyében, majd Baranya, Somogy, Zala és Vas megyében is. A mostani döntés értelmében viszont az ország egész területén bevethető a katonaság. Több rendőr és katona lesz a határokon, az Index tudósítása szerint a honvédségtől 1500-an vesznek részt az akcióban. Pintér szerint az intézkedéshez szükséges összeg már benne van a költségvetésben, utak építésére 7,3 milliárd forintot különítettek el.

A törvény szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet akkor lehet kihirdetni, ha

  • Magyarországra érkező elismerést kérők száma meghaladja egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt,
  • a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva meghaladja egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt vagy egy hét átlagában a napi ezerhatszáz főt,
  • bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.
  • Csakhogy a fentiek közül most egyik sem áll fenn, vagyis a kormány jogsértést követ el – mondta Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) munkatársa az Abcúgnak. “A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint februárban 2175 menedékkérelmet adtak be, ami napokra lebontva jóval elmarad a törvény által elvárt ötszáz beadványtól. Heti szinten 5600 menedékkérelem kellene a válsághelyzethez, de ez sem jön ki: az elmúlt hónapban 906 migránst fogott el a rendőrség, akiknek csak egy részük ad be menedékkérelmet” – mondta.

    Gyulai szerint a tranzitzónákban sem lehetnek annyian, hogy az indokolja a válsághelyzet kihirdetését. Az országban összesen négy zóna működik, kettő a horvát, kettő pedig a szerb határon. “Ezek összes kapacitása messze nem éri el az ezer főt, ráadásul a két horvát határon lévő zóna teljesen üres” – mondta Gyulai.

    Ami pedig a harmadik feltételt illeti, Gyulai szerint semmilyen olyan esemény nem történt az elmúlt időszakban, ami közvetlen veszélyt jelentene. “Ráadásul abszurd, hogy az egész országra kihirdetik a válsághelyzetet, így olyan területekre is, ahol egyáltalán nem fordulnak meg menedékkérők” – mondta Gyulai. “Elképzelhetetlen, hogy például Borsod megyében milyen kockázat merülhetne fel”.

    Szerinte az intézkedés nem csak jogellenes, de értelmetlen is, mert a balkáni útvonalak lezárása épp a menedékkérők számának csökkenését okozza. A következmények azonban érezhetők lesznek: a honvédség a rendőrségre vonatkozó szabályok alapján intézkedhet migrációs ügyekben (vagyis a katonák igazoltathatnak, elfoghatnak, átvizsgálhatják a ruházatot és kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak), nem kell jogi segítőt kirendelni a kísérő nélkül érkező kiskorú menedékkérők mellé, a rendőrség pedig “járványügyi intézkedések biztosítása céljából” magánlakásokba is beléphet és területeket zárhat le.

    Gyulai szerint a kormány jogsértő döntése ellen a hazai jogrend nem igazán ad eszközt a civil szervezetek kezébe, de az ombudsman ilyen esetben kérheti az Alkotmánybíróságtól az ominózus kormányhatározat utólagos felülvizsgálatát és megsemmisítését.

    Az MHB nem sokkal később közleményt is kiadott az ügyben, amelyben a fentiek mellett azt írják, “a kormány tehát újult erővel folytatja kommunikációs hadjáratát a menekültek ellen, és ebben a politikailag motivált látványharcban már a legalapvetőbb jogállami követelmények betartásának látszatára sem számíthatunk”.

    Az MHB novemberben is közölt egy jelentést, amely szerint a válsághelyzet fenntartása a határ menti megyékben is törvénybe ütközött, hiszen a feltételek közül egyik sem állt fenn.

    Tíz nap alatt tudnak kerítést építeni a román határra

    Pintér szerint egyelőre nem tapasztalták migránsok érkezését a román határ felől, de ha szükséges, tíz nap alatt fel tudják húzni a kerítést. Pintér tárgyalt a román kollégájával, aki azt ígérte, hogy nem jutnak át illegális bevándorlók Románián.

    Az elmúlt napokban Szlovénia szigorított az illegális bevándorlók beengedésének szabályain, és már csak az lépheti el a határt, akik érvényes útlevéllel és vízummal rendelkeznek vagy menedéket kérnének Szlovéniában. Ezután hasonló döntést hoztak Szerbiában és Horvátországban is, Macedónia pedig teljesen lezárta az Idomeninél található határát.

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!