Csaknem nyolcmillió az éves átlagbér az MNB-ben

A jegybankban tavaly az éves átlagkereset csaknem 8 millió forint volt, a növekedés lényegesen meghaladta a nemzetgazdasági átlagét és messze nagyobb a költségvetésben foglalkoztatottakénál.

Az MNB 2009. évi működése, irányítási és döntéshozatali rendszere összhangban volt az MNB-törvény és a bank alapító okirata előírásaival. Az MNB elnöke törvényi felhatalmazása alapján irányította a bank működését. Az MNB felügyelő bizottsága munkáját a törvényi előírások betartásával, a hatályos ügyrendjének megfelelően végezte, munkatervét teljesítette. Ezek az Állami Számvevőszék összesített megállapításai a jegybank tavalyi működéséről.

Az ÁSZ-jelentésből kiderül, hogy az MNB működési költségei alatta maradtak az előző évinek, a tényleges felhasználás 13,9 milliárd volt, 1,1 milliárddal kevesebb a 2008-asnál. A 2009-ben megvalósított takarékossági intézkedések hatására a személyi költségekre 700 millióval, az információ-technológiai és az üzemeltetési és egyéb költségekre pedig egyaránt 200 millióval kevesebbet fordított a bank. Az MNB 2008-ban tanácsadó közreműködésével hatékonyságjavító projektet kezdeményezett, amelynek 2009-2011. évekre tervezett megvalósításával 1,7 milliárdos hosszú távon fenntartható megtakarítási elvárást tűzött ki célul, amit 2008 végén 1,6 milliárdra csökkentette.

A jegybank túlteljesítette a létszámcsökkentési tervet is. Zárólétszáma 593 fő volt, 48-cal kevesebb a 2008. évinél, és tízzel az előirányzottnál. Az MNB alkalmazottainak éves átlagkeresete 7,8 millió forint volt, ami 4,6 százalék növekedés. Ez a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók átlagkeresetének éves növekedését 4,1 százalékponttal, a költségvetésben foglalkoztatottakét pedig 12,5 százalékponttal haladta meg.

Az MNB 2009. évi mérleg szerinti eredménye 65,5 milliárd forint nyereség, amely 2010-ben növeli az eredménytartalék 2009. év végi állományának 9,5 Mrd Ft-os összegét. Az MNB 2010 májusában közzétett prognózisa szerint 2010-ben 69, 2011-ben 55 milliárd mérleg szerinti veszteség várható. (Ez a törvényben előírt monetáris feladatok végrehajtása során a devizaműveletek árfolyam-nyereségéből vagy -veszteségéből származik, nem tényleges gazdálkodási eredmény.)