„A haza, nyilván holtig, mindig csak Debrecen”

Az írónő e szavait idézi Debrecen önkormányzatának közleménye, mellyel a hétfőn elhunyt írónőre – díszpolgárára – emlékezik.
– Debrecen kapui mindig is nyitva álltak előtte. Néhány héttel ezelőtt a város kulcsait szimbolikusan is átvehette – utal a közlemény az írónő kilencvenedik születésnapját ünneplő eseménysorozatra.

– Köszönettel tartozunk neki mindannyian: példát adott nekünk hűségről, kitartásról, szeretetről. Annak mintáját, hogyan is lehet szívhez szólón beszélni az emberség erejéről. Most nem egy város, hanem a mennyek kapui nyíltak meg neki.

Egész életét – s utolsó Debrecenben töltött napjait is – jellemző angyali derűjét immár onnan sugározza – áll az emlékező sorokban, melyek zárásaképp szintén az írónő szavai állnak: „Egyetlenegy hely van, amelyet sose szoktam megnevezni, ez Debrecen. Ha Debrecenbe akarok menni, s ilyenkor érdeklődnek, most éppen hová, azt felelem: haza. (…) A haza, nyilván holtig, mindig csak Debrecen.

Bármennyire is beteg volt éppen, folyamatosan olvasott Szabó Magda, mindig könyvvel a kezében láthatták – emlékezett vissza az írónő közeli barátja, Szurmainé Silkó Mária. A kilencvenedik születésnapja előtti hetekben nem volt jól, de összeszedte magát. Tudta: sokan készülnek köszöntésére. S fegyelmezett ember volt, mindig a feladatokra koncentrált. Várták Debrecenben, a fővárosban, a születésnapja estéjén pedig Szatmárnémetiben fogadták, ahol Az ajtót adták elő tiszteletére a színházban. Akárcsak a cívisvárosban, ott is felállva tapsolta a közönség. Feltöltődött attól a szeretettől, ami ezekben a napokban körülvette, olyannyira, hogy amikor nem sokkal később Rómában megkapta az Anfora Centroeuropea nevű kitüntetést, képes lett volna elmenni Rómába. Sikerült lebeszélni a hosszú útról – tette hozzá Szurmainé Silkó Mária. Az utóbbi hetekben Szabó Magda újra gyengélkedett – tudtuk meg tőle.

A születésnapja előtti este vendéglőben baráti társaságban ünnepeltek. Savanyú krumplilevest és palacsintát fogyasztott – az egyszerű ételeket szerette. Annak megfelelően élt, amit vallott, ugyanakkor magánemberként nagyon vidám volt – mondta Szurmainé Silkó Mária.

Mécsesek égnek kedd reggel óta; sárga és fehér rózsaszálak, fehér krizantémok, egy koszorú és Szabó Magda fekete szalaggal átkötött portréfotója.

Ez a látvány fogadja a nemrégiben az írónőről elnevezett debreceni Tóth Könyvkereskedés előtt az arra járókat. Olvasói, tisztelői így rótták le kegyeletüket, amikor értrsültek róla, hogy az írónő a tegnapi napon 90 éves korában, otthonában elhunyt, emlékül hagyva szerető közönségének sikerkönyveinek sorát: az Abigélt, az Ajtót, a Für Elise-t, a Régimódi történetet, a Tündér Lalát és a többieket.