Stabilan a középmezőnyben

Megvetette a lábát a Kazincbarcikai KSE női kézilabdacsapata az NB II.-ben. A borsodiak zsinórban a negyedik szezonjukat töltötték el az Északkeleti csoportban, ahol eleinte az volt a cél, hogy a megyei bajnokság után felvegyék a ritmust, a mezőny befogadja a KKSE-t. A most befejeződött szezonban viszont már egyet előrelépett Szilágyi Szabolcs gárdája, hiszen kiesési gondjai egyáltalán nem voltak a barcikai hölgykoszorúnak. A bajnokságot végül a hetedik helyen zárták, pedig bőven akadtak nehézségek.

Rosszkor jött a Covid

– Egy jól sikerült felkészülés után szoros vereséggel kezdtük a bajnokságot a Füzesabony ellen, ezután viszont az egész csapat karanténba került – tekintett vissza a szezon elejére Szilágyi Szabolcs, a KKSE vezetőedzője. – Természetesen nem akarom erre fogni a negatívumokat, hiszen a koronavírus-járvány mindenkit sújtott, de tény, mi nehezen találtunk vissza a helyes útra. Hónapok teltek el, mire minden játékosunk felépült majd ismét formába lendült. Összességében a hetedik helyezés nem rossz, semmiképpen sem kudarc, hiszen léptünk előre, de a bajnokság elején többet vártam.

Szilágyi Szabolcs szerint a Kazincbarcikai KSE női csapata tudás és edzésmunka alapján megérett arra, hogy a legjobb ötben végezzen, ezt viszont ezúttal nem sikerült kihozni az együttesből. Ilyen a sport, vannak időszakok, amikor a tudás nem köszön vissza az eredményeken és a bajnoki táblázaton.

Saját nevelés, barcikai kötődés

– Ponyi Zoltán kollégámmal felelünk a női vonalnál folyó szakmai munkáért, ami szerencsére évről évre egyre jobb képet fest. Az ifjúsági és a serdülőcsapatunk már a másod osztályban szerepel, a fiatalok közül pedig folyamatosan szeretnénk a legügyesebb lányokat beépíteni a felnőttek közé. Emellett helyi kötődésű játékosokkal kívánjuk megerősíteni a keretet, amely reményeink szerint a következő idényben még stabilabb tagja lesz az NB I.-es mezőnynek. Idén az volt a tapasztalat, hogy nagyon hullámzóak voltunk. Időszakonként tetszetős dolgokat csináltunk támadásban, de a játékunkat sokkal inkább a védekezés határozta meg. Amikor ez nem működött, akkor bajban voltunk. Ezekből a hullámhegyekből, hullámvölgyekből általában rosszul jöttünk ki, kevesen voltunk, nem volt igazán variációs lehetőség. Amikor viszont hoztunk egy ránk jellemző jó szintet, akkor bárkivel fel tudtuk venni a versenyt ebben a mezőnyben. A jövő évi keret kialakítása egyébként már zajlik, bízom benne, hogy a terveinket meg tudjuk valósítani, és szeptemberben egy még erősebb KKSE vág majd neki a következő idénynek.

17 UP-csapat

A Kazincbarcikai KSE-nél egyébként csapat- és játékosszámban sincsenek gondok, a klub nyugodtan támaszkodhat a saját utánpótlására. A két NB II.-es felnőttcsapat mellett ugyanis nem kevesebb mint tizenhét együttest versenyeztetnek, ami önmagában is komoly feladat. Ezek közül a csapatok közül többen a hazai utánpótlás második vonalában képviselik majd a klub és a város színeit.

(A borítóképen: A KKSE női csapata az NB II.-es bajnokság középmezőnyében zárt)