Három évtized zenéje huszonnégy dalban

Harmincadik születésnapja alkalmából fergeteges jubileumi koncerttel várja rajongóit október 2-án a Művészetek Házában a Miskolc Dixieland Band. Szerkesztőségünkben Balla Miklóssal, a zenekar alapítójával és Bundzik Istvánnal – aki egy évvel később csatlakozott hozzájuk – megkíséreltük a lehetetlent: harminc év történetét egyetlen órában összefoglalni.

„Zenekart alapítanék”

– Egy gyermekkori barátom révén jártam először a Miskolci Dixieland Fesztiválon – emlékezett Balla Miklós a kezdetekre. – Ennek hatására már a zenekar megalapítása előtt két évvel azon gondolkodtam, hogyan lehetne egy ilyen dzsesszformációt létrehozni városunkban. Még hirdetést is adtam fel, hogy dixielandzenekart alapíta­nék, és ehhez keresek társakat.

Megtudtuk, hogy az áttörés az 1989-es Sörfesztiválon történt, ahol éppen a nagy példakép, a Benkó Dixieland Band adott hosszú koncertet. Ott találkozott a vele egykorú konzis fúvósokkal, akiknek tetszett ugyan az ötlet, mégis lemorzsolódtak. Balla Miklós azonban ugyanazzal a lendülettel vitte tovább a tervét, és így történt, hogy 1990 szeptemberében megalakult a Miskolc Dixieland Band.

Az elmúlt három évtizedben összesen húszan muzsikáltak az együttesben. A kezdetektől Balla Miklós játszik klarinéton, a zongoránál pedig Czomba Imrét, egy év után, Bundzik István váltotta. Harsonán Molnár Istvánt, Orbán Jánost és Kakukk Zoltánt követte Négyesi Dániel. Béres Géza és Fancsik József után Várkoly Imre lett a trombitás. Bőgőn Schultz Tamástól, Kelemen Zsolttól, Kázsmér Kálmántól, Kerékgyártó Istvántól és Szabó Norberttől Szeghő Zsolt vette át a stafétát. Dobon a kezdetekben és most is Kacsenyák Gábor játszik, de egy köztes időszakban Stefán Tivadar és Zombori Tamás is tagja volt a zenekarnak. Gitáron és bendzsón, Gazdus István nyugalomba vonulása óta, Orosz Gábor játszik.

A meghallgatás

Bundzik István a konzervatórium kezdete óta játszott különböző formációkban ­dzsesszt, mégis egy meghallgatás révén – zongoratanári diplomája átvétele után – lett a Miskolc Dixieland Band tagja.

– Tudták, hogy már régóta a dzsesszben dolgozom, ezért szóltak, hogy lesz egy meghallgatás az Ifjúsági Házban, ahol Gazdus Pista és Miki várt – kezdte mosolyogva Bundzik István.

– Nem volt az igazi meghallgatás – szólt közbe Balla Miklós. – Tisztában voltunk azzal, hogy Steve (Bundzik István) nagy lendületet adhat szakmailag a zenekarnak, ezért igazából azt szerettük volna tudni, hogy van-e kedve velünk zenélni.

– Azért leültem a pianínóhoz játszani, és láttam, hogy Pista már nevet, így gondoltam, hogy sínen vagyok – fejezte be a történetet Bundzik István.

Sikersorozat

Az első fesztiválkoncertet 1991 júniusában, a Diósgyőri Dixieland Fesztiválon játszották, és a legtöbb hazai dixieland- és dzsesszmuzsikussal dolgoztak már együtt.

1998-ban Louis Armstrong egykori egyetlen magyar származású klarinétosával, Joe Murányival tartottak koncertturnét Miskolcon és Borsod megyében. Jósvafőn, az 1993-óta megrendezett saját fesztiváljukon szinte minden magyar zenekar járt már, és számtalan szlovák, illetve amerikai zenészt is vendégül láttak. Felléptek az összes jelentősebb hazai fesztiválon, kiemelve Salgótarjánt, ahol 1995 óta minden évben koncerteznek. Az együttes klubestjeinek 2015 szeptemberétől a Miskolci Nemzeti Színház Játékszín színpada ad otthont.

Külföldön 1994 óta turnéznak.

Játszottak Dániában a Maribói és Silkeborgi Dixie­land Fesztiválon. Németországban a Stuttgart mellett lévő Esslingen város ünnepének egyetlen magyar vendégei voltak 1997-től. Kétszer is jártak Anglia legnagyobb dixie­landfesztiválján Birminghamben, ahol Val Wisemannel, Anglia egyik legelismertebb dzsesszénekesnőjével együtt léptek fel. 2005 májusában Spanyolországban, a Marbellai Dixieland Fesztiválon járva a zenekar méltó szakmai elismerést kapott. 2007 júniusában Párizsban a Rueil-Malmaison-i Euro Jazz Fesztiválon képviselték hazánkat az EU tagországaiból érkezett együttesek között.

Díjak

A Miskolc Dixieland Band 2005 novemberében megkapta a Miskolci Gyémántok díjat, 2005 Múzsa díját pedig 2006 januárjában vehették át. A zenekar 2006 őszén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Prima díj „Magyar zeneművészet” kategóriájának közönségdíjasa lett. 2019-ben pedig, a harmadik jelölést követően, átvehették a megyei Prima díjat is.

– Számomra a közönség az első, a díj pedig a bónusz a szakmától – vélekedett Balla Miklós.

– Amikor ifjúsági koncerteken lépünk fel, azok a gyerekek nem tudják, hogy milyen díjaink vannak – fejtette ki Bundzik István. – Ráadásul náluk a legnehezebb helytállni, mert azonnal lereagálják a dolgokat. Ha a fellépés után a nyolc-kilenc éves gyerek boldogan mosolyog, és azt mondja, hogy szeretne zongorázni tanulni, annak mi örülünk.

Bundzik Istvántól megtudtuk, hogy Magyarországon a dixielandzenekarok szinte be vannak kategorizálva az alapján, hogy milyen stílusban játszanak.

– Van egyfajta kitörő elő­adásmódunk, amivel olyan dzsessz-, swing-, shuffle-, pop- vagy rockelemeket csempészünk a zenébe, amit más nem nagyon tesz – mondta. – Ezzel nem az a célunk, hogy degradáljuk a műfajt, hanem pontosan az, hogy emeljük a szintjét, vagy a közönség felé közelebb hozzuk ezt az alapvetően régies stílust. Nem szeretnénk megragadni a múlt században, hanem magát a műfajt szeretnénk felfrissíteni annyira, hogy a hallgatóság azt mondja: hú, nem is tudtam, hogy ez a dixieland!

Hazánkban a közönség gyakran – a történelemből kiindulva – úgy könyveli el a dixieland műfajt, hogy öreg muzsikusok öreg zenét játszanak. Ehhez képest Louis Armstrong az 1930-as években kimondottan úttörőnek számított azzal, hogy a bőgőt, a gitárt, a walking basst és a swinges ütéseket alkalmazta.

– Fontosnak tartom azt is elmondani, hogy sokszor próbálják megbélyegezni ezt a műfajt azzal, hogy ezekben a zenekarokban amatőr, képzetlen zenészek játszanak – hangsúlyozta Bundzik István. – A Miskolc Dixieland Band ezzel is teljesen szembemegy, hiszen ez együttes tagjainak nagy többsége konzervatóriumot végzett tanár, és mindannyian kottát olvasó emberek vagyunk.

Egyeztetés és összhang

Elég nehéz elképzelni, hogyan lehet egyeztetni a próbákat és a fellépéseket úgy, hogy a zenekar legtöbb tagja a hétköznapokon tanít, van, aki a Miskolci Nemzeti Színház zenekarának a tagja, Szeghő Zsolt pedig állatorvos.

– A színház próbarendjéhez alkalmazkodunk, és általában hétfő este próbálunk, de van egy közös naptárunk is – magyarázta Balla Miklós. – Ezt csak úgy lehet csinálni, hogy elfogadjuk és megértjük a másikat. Mindezzel együtt próbán is csak nagy ritkán fordul elő késés, koncertről pedig Zsolt egyetlenegyszer késett a munkája miatt fél­órát. Addig olyan darabokat játszottunk, amelyekhez nem szükséges a nagybőgő.

– Megoldjuk ezt a problémát – fűzte hozzá Bundzik István is. – Olyan érdekes egyébként ez a harminc év, mert mindannyian ismerjük már a másik minden rezdülését, ezért sokszor a zenében sem kell szóban egyeztetnünk. Pontosan tudom, hogy a másik mit és hogyan csinál majd és azt is, kinek mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy bizonyos részeket például megtanuljon. Elfogadjuk azt is, hogy nem egyforma a habitusunk.

Balla Miklóstól megtudtuk, hogy Bundzik István például egy koncert után már egyből azt elemzi, mit lehetett volna jobban vagy másképp játszani.

– Ettől függetlenül, ha azt látom, hogy a közönség jól érzi magát, akkor azt sikeres fellépésként könyvelem el – konstatálta a zenekar alapítója.

– A többiek már megszokták és elfogadták, hogy szeretem egyenesen megmondani, ha valaki valahol hibázott – mondta Bundzik István. – Természetesen az önkritikámmal sincs gond, ráadásul, amiről mi tudjuk, hogy hiba, és jobban ki kell dolgozni, annak a nagy részét a közönség észre sem veszi. Az a fontos, hogy őszinték legyünk a színpadon, és onnantól kezdve, ha hibázunk, azt a közönség megbocsátja.

A jubileumi fellépés előtt igyekeznek sűríteni a próbákat, hiszen a koncertről élő felvétel is készül. A huszonnégy dalban a rock műfaja nem jelenik meg, de lesz többek között két latinos szám, egy részlet a Szörny Rt. című animációs film zenéjéből, Ray Charles kihagyhatatlan, Hallelujah I Love Her So című dala, és persze a swing. Vendégelőadóként pedig Micheller Myrtill énekesnőt – akivel a zenekarnak közös műsora is van – és Bundzik Lénárd vibrafonművészt köszöntheti majd a színpadon a koncert közönsége.

(A borítóképen: A Miskolc Dixieland Band: Gazdus István, Szeghő Zsolt, Balla Miklós, Kacsenyák Gábor, Bundzik István, Várkoly Imre és Négyesi Dániel)