Hídavatás Sátoraljaújhelyen: Gyász, tanulság és magyar büszkeség - képekkel, videókkal

„Ez a híd nemcsak egy mérnöki munka, hanem szimbólum is, ami az Árpád-kori várat, a történelmi Magyarországot, annak hagyományait összeköti a századik országzászlóval, a Magyar Kálváriával. De összeköti a magyart a magyarral, az emlékezést a reménnyel, a gyászt a büszkeséggel, valamint Trianon kálváriáját a magyar feltámadással”. Ezekkel a szavakkal adta át a sátoraljaújhelyi Nemzeti Összetartozás Hídját Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kedden. Az átadást egy különleges napra, a trianoni békediktátum 104. évfordulójára emlékező Nemzeti Összetartozás Napjára időzítette az építtető önkormányzat.

Három stáció

Semjén Zsolt ennek okán megemlékezett a trianoni békediktátumról, az oda vezető történésekről, valamint annak hatásairól. Úgy fogalmazott: Trianonnal kapcsolatban három stációt kell megemlíteni. Az első a gyász, hiszen a magyar katonák idegen érdekek miatt mentek a háborúba, haltak meg közülük sokan és vesztette el az ország területének kétharmadát, lakosságának hatvan- közülük magyar ajkú lakosainak harminc százalékát. Ezzel szembe kell néznünk és le is kell vonnunk a tanulságokat is – emelte ki a miniszterelnök helyettes. Hozzáfűzte: megtanulhattuk a történelmünkből, hogy a külső ellenséggel elbírunk, a belső ellenséget kezelni tudjuk, a gondok mindig ott kezdődnek, amikor a belső ellenség szövetkezik a külső ellenséggel. Nem véletlen, hogy a „Lenin fiúk” pont azt a Tisza Istvánt gyilkolták meg, aki következetesen háborúellenes retorikát folytatott és ő talán tovább küzdött volna legalább az elszakított magyarok lakta területekért – közölte. De helye van Trianonból építkezve a nemzeti büszkeségnek is – tette hozzá.  

Semjén Zsolt emlékeztetett rá, hogy a trianoni határok meghúzásának semmi köze nem volt az etnikumok jelenlétéhez, hanem elvették Magyarország vasúthálózatának, nyersanyagkészletének, vízbázisának túlnyomó részét, lassú halálra ítélve ezzel a nemzetet. Megjegyezte: ezzel szemben az utódállamok közül kettő, Jugoszlávia és Csehszlovákia már a múlté. Kitért arra is, hogy a múlt századelőn azzal vádolták Magyarországot, rosszul bánik a nemzetiségeivel. Az Osztrák-Magyar Monarchia azonban nem bánt rosszabbul a kisebbségekkel, mint más nagyhatalmak, de sokkal jobban bánt velük, mint az utódállamok a hozzájuk került magyarokkal. Semjén Zsolt megjegyezte: a trianoni békediktátum után hazánk volt a Kárpát-medence leggyengébb állama, de most jó úton járunk ahhoz, hogy a legerősebbek legyünk.

Szellemi távlat is 

Az átadó ünnepséget levezető Nyiri Péter, a Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója kifejtette: a rendezvény nemcsak egy hídavató alkalom, hanem Sátoraljaújhely és térség fejlődését és gyarapodását is ünnepli az egybegyűltek közössége. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hídról körbetekintve látni a Bodrogközt, ahol honfoglaló eleink jelentek meg egykor, Borsit, ahol Rákóczi fejedelem született, valamint a magyar nyelvművelés egykori központja, Széphalom, vagyis a fizikai látvány szellemi távlatot is jelez. Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere arról beszélt, hogy a híd egyik végpontjához közel van egy Árpád-kori várrom. Az Árpád-kor Magyarország legszebb időszaka volt – közölte. Vele szemben, a Szár-hegyen a majdnem nemzethalált idéző Magyar Kálvária, valamint a Szent István kápolna és a századik országzászló – folytatta. 

Az Árpád-kor sikereket hozott, azokban az évszázadokban tiszteletet vívott ki az ország, a másik jelkép egy látszólag elbukó országot sejtet, amely önhibáján kívül vesztes háborúba keveredett – emelte ki. A kettő között áll a híd, amely összeköti az Árpád-kort, a történelmi Magyarországot, a Trianon előtti és utáni időszakot, valamint a huszonegyedik századot. Sátoraljaújhelynek van egy vállalt küldetéstudata, amelyet korábban a Nyolc ország, egy nemzet című programmal, valamint a mai napig tartó külhoni települési kapcsolataival nyilvánult meg. Aki átmegy a hídon, sose felejtse el, hogy ez sokkal több mint egy vasszerkezet, több mint egy 723,6 méteres távolság. Egy olyan létesítmény, amely összeköti a korszakainkat, a történelmünket a mával. A kérdés az, hogy összetudja-e kötni a jövővel is, ami a látogatókon múlik majd – fogalmazott a polgármester.

Tapasztalt építők

A rendezvényen az építkezésről beszélt Varga Tamás, a kivitelező győri Graboplan Kft. ügyvezetője. Mint elmondta, a 30 hónapig tartó munkálatok során jól tudták hasznosítani 25 évnyi tapasztalatukat, hiszen eddig összesen 62 országban építettek nagy fesztávú tetőszerkezeteket. Példaként említette a budapesti atlétikai stadiont, de 22 labdarúgó stadion tetőszerkezetének kialakításakor is alkalmaztak hasonló technológiákat – emelte ki. Megjegyezte azt is: új dolgok elsajátítására is szükség volt a nem mindennapi kivitelezés során. 

Érdekességként megemlítette: a terheléspróbán – amikor egyszerre háromszázan tartózkodtak a hídon – 1,2 métert süllyedt a szerkezet, valamint a téli és nyári időszak közötti magasság között körülbelül két méternyi különbség lesz. Bár a rendezvényen nem hangzott el, de a beruházási költség meghaladta a négymilliárd forintot. Az önkormányzat célja a turisztikai kínálat bővítésén túl az volt, hogy összekösse a város melletti három hegyet. A Magas-hegyet, ahol a Zemplén Kalandpark található, és a Magyar Kálváriát rejtő Szár-hegyet már korábban az átcsúszó pályával, valamint a Dongó fantázianevű kabinos kötélpályával összekötötték. A Nemzeti összetartozás Hídja pedig a Szár-hegy és a Vár-hegy közötti átjárást is biztosítja azon az élményen felül, amelyet 80 méteres magasságban tett séta jelent. A Vár-hegyen található a sátoraljaújhelyi várrom, amelyen kilátót is építettek korábban. A hídavatás alkalmából egy gönci hordót gurított át rajta Semjén Zsolt, valamint Dankó Dénes Sátoraljaújhely alpolgármestere.