2024.03.13. 19:24

Így emlékeztek a szabadságharc hőseire a vármegyeházán (videóval)

Szabó Dániel hozzátartozója, Bánné dr. Gál Boglárka és dr. Vitályos Eszter a Lévay József-díj átadásakor

Fotó: Pap Gyula

Az 1948/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából ünnepi közgyűlési ülést tartottak szerdán a vármegyeháza dísztermében. Köszöntőt mondott Bánné dr. Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke.

Ünnepnapok

- Óvodás és kisiskolás korú gyermekek tömege szavalja Petőfit e napokon, de értik-e vajon, mi fán terem a szabadságvágy, mely legszebb verseit ihlette? Vagy ami még égetőbb kérdés: mi felnőttek tudjuk-e, mi fán terem a magyar szabadság? - tette fel a kérdéseket a vármegyei közgyűlés elnöke. Mi, akik itt ülünk, kétségkívül felelősséget kaptunk a közösségtől, melyben élünk, így mi kérdezhetjük meg magunktól leginkább, hogy tudjuk-e mi fán terem a magyar haza. Mert meggyőződésem, hogy a forradalmárok és a szabadságharcosok tudták. „Önsorsunkról magunk rendelkezhetünk, s ha kockára tesszük azt, önmagunk szenvedjük kárát. De mások sorsát, mit a bizalom hitünkre bízott, a haza sorsát, mely becsesebb előttünk saját életünknél, féltenünk kell minden veszélytől, s a szeretet óvatosságával kell azt megőriznünk; kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” - idézte Deák Ferencet.

Dr. Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár beszédében többek között kifejtette: az 1848-as forradalom és szabadságharc hősei hittek egy szabad világban, egy saját sorsát alakítani képes önálló nemzetben. Egy saját lábán is megálló, ezer esztendős Magyarországban. Kérdem magunktól: létezik-e nagyobb dolog, mint az életünket adni a hazánkért és a szabadságért? Amikor arról beszélünk, hogy valaki az életét áldozza fel, sokszor úgy értjük, hogy elveszíti az életét meghal a céljaiért. De az életet nemcsak fel, hanem rááldozni is lehet arra, amiben hiszünk. Szabó Dániel, aki ma átveheti a Lévay József-díjat, több mint kilencven évet áldozott arra, hogy másokon segítsen – emelte ki a miniszterhelyettes.

A Lévay József-díj azoknak a vármegyében élő és tevékenykedő, vagy a vármegyében született, vagy munkásságukkal ide kötődő személyeknek adományozható, akik magas színvonalú tevékenységet fejtettek ki a közösség közigazgatási, közéleti, hatósági munkájával és működésével kapcsolatban, illetve a közszolgálat területén kimagasló teljesítményt értek el. A díjat idén Szabó Dániel, a Magyarországi Református Egyház Zsinat lelkészi elnöke kapta. Erdő Zoltán tárogatóművész és Vadász Károly cimbalomművész a sárospataki Bodrog Néptáncegyüttes utánpótlás csoportja, a Pacurka Ifjúsági csoport táncosainak előadása zárta az ünnepség programját.

A díjazott

Szabó Dániel 1933-ban született Hejőcsabán, lelkész család gyermekeként. Miskolcon a református Lévay József Gimnáziumban érettségizett. Mivel az általa választott orvosi egyetemre származása okán nem vették fel, előbb villanyszerelést tanult, majd gépkocsivezetői engedélyt szerzett. Később beiratkozott a debreceni teológiára. Bár tanulmányait kiváló eredménnyel végezte, Arany János etikájáról szóló szakdolgozata miatt politikai okokból nem tartották alkalmasnak a lelkészi pályára. Életét meghatározták az 1956-os események, melyeket ötödéves teológusként élt át.

Tanulmányai elvégzése után, a forradalomban való részvétele miatt és az üldözött lelkipásztorok melletti kiállásáért eltávolították a lelkészi szolgálatból. Angol és német nyelvtanításból élt, majd szállodai portásként dolgozott nyugdíjazásáig.

Szabó Dániel a lelkészi szolgálatból való eltávolítása után is aktív részt vállalt a Magyarországi Református Egyház életében. Missziói munkát végzett a romák körében, konferenciákat szervezett, és részt vett falusi templomok renoválásában.

A rendszerváltás után először 1990-ben, majd 1996-ban megválasztották a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnokává. E feladatkörében részt vett a Sárospataki Református Teológiai Akadémia és a Lévay József Református Gimnázium újraindításában, és kulcsszerepet játszott a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a kárpátaljai református iskolák elindításában. 1997-ben a Budapesti Református Zsinat világi elnökévé választották.

Szabó Dániel életében kiemelt szerepet játszik az a misszió, hogy megismertesse és megértesse Krisztus kereszthalálának és megváltásnak jelentőségét. Határainkon belül végzett munkája mellett részese a külmissziónak: kapcsolatot ápol Oroszország, Kína, Korea és Japán protestáns közösségeivel. Tevékenységének elismeréseként az Egyesült Államokbeli Montreat College doktori címet, a kanadai Montreal Egyetem és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet díszdoktori címet adományozott részére. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia tiszteletbeli tanára. Számos egyesület, alapítvány például a Magyar Presbiteri Szövetség, a Magyar Evangéliumi Szövetség, a Wycliffe Bibliafordítók Egyesülete munkájában részt vállal és kilencvenegy évesen is a bodrogközi cigánymisszió aktív szervezője. Hitvallása: legyen bizalmunk az Úrban, váljunk alázatossá az akarata iránt és igyekezzünk bátrak lenni, a küldetésébe beállni.