Nem a fák meséltek neki a Népkertről (fotók, videó)

Címe Ha a fák mesélni tudnának – Időutazás a Népkertben. Reiman Zoltán elmondta, a könyv a címben szereplő park múltját eleveníti fel a Kálvária-dombbal együtt. "Ez is szerves része a Népkertnek, ami korábban három részből állt: Erzsébet-kert, Lövölde kert és Népkert. A magyar és angol kétnyelvű kötet a Vigadóról is ad ismeretanyagot, a végén pedig egy történelmi arcképcsarnok van, amiben olyan személyek szerepelnek, akik szervesen kötődtek a parkhoz – mondta az író, aki mintegy tíz éve kezdte kutatni Miskolc történetét.

– A helyi történetek bemutatásával azt szeretném elérni, hogy minél többen magukénak érezzék ezt a várost. Azt tapasztalom, hogy minél többet foglalkozom Miskolc múltjával, annál biztosabb vagyok abban, hogy alig tudok róla valamit, hiszen egyre több ismeretlen történet kerül elő a kutatás során." 

Honnan lehet tudni a város történetét? 

Először Dobrossy István öt könyvét olvasta el a témában, majd a levéltárban és a régi sajtót kutatta át a történetekért. "Ez utóbbinak a nagy része már online formában is elérhető – mondta Reiman Zoltán, aki nem bánja, ha titulusához hozzátartozik az amatőr jelző. Nem szeretne helytörténet-kutatóként dolgozni, mert mint mondja, úgy nem tudna ugyanilyen szabadon foglalkozni a hobbijával. – Szerencsések a mai helytörténet-kutatók, hiszen nagyon sok monográfia megtalálható a neten. Az Arcanum és a Hungaricana oldalát is megemlíthetjük a II. Rákóczi Ferenc Könyvtáré mellett. Személyesen pedig még a múzeumban is lehet végezni kutatást azon túl, hogy a közelmúltról sokan tudnak mesélni nekem még ma élő lakosok. Így ismerkedtem meg például Weidlich Pál unokájával. De legutóbb, mikor egy idős hölggyel beszélgettem, kiderült, hogy ő a könyveim szélére jegyzeteket készít, így teszi hozzá saját tapasztalásait Miskolccal kapcsolatban" – mesélte, majd hozzátette, sokan telefonálnak neki vagy levelet írnak. 

Mikről, kikről szólnak a helytörténeti könyvek? 

A szerző elárulta, hogy kedvence a két világháború közötti időszak, de alapvetően a miskolciaknak ír és csak Miskolcról. Kötetei sok műfajt érintenek: már novellák és riportok is olvashatóak a témában, amik feldolgozzák a város részeinek (Diósgyőr, Martintelep, Görömböly, Hejőcsaba, Pereces, Lillafüred, Hámor és a belváros), egyházközségeinek a történetét, egy bűneset bemutatása mellett. Az író híres miskolciakkal is foglalkozik, így talált rá Vidacs Jánosra, aki kalandos élete miatt kedvelt szereplője lett, és akiről sokan talán csak Reiman Zoltántól hallottak, olvastak. "Sassy Csaba, Szentpáli István, Palóczy László, Horváth Lajos, Szemere Bertalan, Soltész Nagy Kálmán és Rácz György is mind-mind érdekes személyiségek voltak a maguk korában. Izgalmas felfedezni egy-egy új alakot, de azokról is sok új információ kerül felszínre, akiket már ismerni vélünk. A jövőben szeretném folytatni a miskolci egyházközségek felfedezését, vagy szívesen foglalkozom majd a II. világháború utáni korszakkal, de a Vasgyár témaköréhez tartozóan sem írtam meg még mindent. Úgy érzem, rengeteg történet vár még megírásra" – mondta bizakodóan az amatőr helytörténész.