Döbbenet

2024.01.03. 11:30

Brutális farkastámadás Nyíriben. Félelem uralkodik a faluban

Karámban lévő birkákat gyilkolt le egy ordas a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei településen.

Szaniszló Bálint

Birkákat mészárolt le egy farkas

Kitépett egy darabot a nyakából, a bordájából és a combjából is - kegyetlenül mészárolt le több birkát is egy farkas Nyíriben - adta hírül a TV2 Tények című műsora. Mint kiderült, a lemészárolt házillatok közül kettő vemhes volt. Az elpusztult birkák tetemeit a gazda fiai látták meg, amikor éppen etetni mentek. A riportból kiderül, hogy az egész családot mélyen megrázta az eset, a faluban félnek, hogy megismétlődhet a brutális támadás. 

Orbán József a település polgármestere elmondta, hogy sok állattartó család is él a településen. Mint nyilatkozta, attól tartanak, hogy újabb hasonló farkastámadás lesz. Az eset kapcsán Farkas Tamás, a Misina Természet és Állatvédő Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a farkasok, életmódjuknál fogva nem jelentenek veszélyt az emberre, mert olyan helyet keresnek, ahol elkerülhetik a találkozást velük.

Kerítés és kutya 

A szakemberek azt javasolják, kerítésekkel, nagytestű kutyákkal, kuvaszokkal védjék meg a gazdák állataikat. 

"Többféle megelőző módszer létezik a nagyragadozók távol tartására egy nyájtól: villanypásztor, nyájőrző kutyák, fix kerítésrendszer, egész napos emberi jelenlét, rémzsinór, valamint fény- és hangtechnikai eszközök használata is – sorolta portálunk kérdésére Szép Ábrahám, a Kuvasz Őr Nagyragadozóvédelmi Alapítvány elnöke. – Minél több módszert kombinálunk, annál kisebb az esélye, hogy támadás éri a haszonállatokat. Egy farkas háromkuvasznyi erővel bír. Azonban mivel intelligens, szívesebben támad ott, ahol nem ütközik akadályba. Védekezés nélkül évente 3-5 farkastámadásra számíthatnak az észak-magyarországi pásztorok. A farkasok kilövését, ha lehetséges lesz, a problémás egyedekre korlátoznám. Egyelőre szöges nyakörvvel szereljük föl a kuvaszokat, hogy az esetleges összecsapásoknál védje őket. Erdélyi mintára szeretném bevezetni a pásztorkutyák piros bojttal való megjelölését, ami munkakutya funkciójukat jelezné. Hosszabb távon fontosnak tartanám azt is, hogy átfogó kártérítési rendszert dolgozzanak ki a gazdák felé, akiket a megfelelő védekezés ellenére veszteség ér."

Az "együttélés" feltételei 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is szerepet vállal a "farkashelyzet" rendezésében. Süle Katalin alelnök egy egyeztetésen elmondta, állattartóként átérzi a zempléni  gazdák problémáit a farkasok elterjedésével kapcsolatban. Hozzáfűzte: a kamara kiemelt feladata, hogy segítse a gazdálkodókat tevékenységük ellátásában. Kiemelte: a helyi állattartók az elmúlt években sokat fejlesztették gazdaságukat, időközben azonban megjelentek a farkasok, egyre több lett az állatállományokat ért támadás, és ezt a problémát orvosolni kell.  

Hangsúlyozta: senki nem akarja bántani a farkasokat, hanem a ragadozókkal való együttélést szeretnék olyan mederbe terelni, amely mindenki számára elfogadható. A farkasok életterének biztosításával kapcsolatban nagy társadalmi elvárás van, de a gazdálkodók élettere sem csorbulhat. Az nem lehet, hogy csak az állattartók viseljék a ragadozók jelenlétéhez kötődő károkat – erősítette meg az alelnök. Meg kell alkotni azt a jogszabályi környezetet, amely harmóniát teremt ebben a kérdésben és megteremti a feltételeit a védekezésnek, és ha az bekövetkezik, a károkozás ellentételezésének is – közölte.

Közös ellenőrzés  

A farkasok mozgását jelenleg leginkább a nemzeti parkok munkatársai követik figyelemmel. Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park igazgatója szerint közelebb hozhatja a megoldást, ha az érintettek egységesítik a ragadozókkal kapcsolatos információkat. Hozzátette: munkatársai 2004 óta követik nyomon a farkasok jelenlétét, ám amíg korábban csak egy-egy egyed tűnt fel a térségben, most már bizonyítottan itt élnek.  

A természetvédelmi szakemberek meglátása szerint az első lökést a több mint tíz éve a Tátrában egy szélvihar miatt bekövetkezett erőpusztulás adta meg a ragadozók vándorlásának. Jelenleg a BNP illetékességi területén a Bükkben egy-két családról, a Tarna-Lázbérc tájvédelmi körzet területén egy családról vannak adataik, a Hevesi-dombságban, a Mátrában és Nógrádban pedig további egy-egy farkascsaládról tudnak.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában