Gigaberuházást adtak át Sárospatakon

Lezárták a sárospataki várnegyed újkori történetének egyik legjelentősebb projektjét. A záró rendezvényen elhangzott: a több mint 2,6 milliárd forintos beruházást a NÖF Nemzeti Örökségfejlesztési Nonprofit Kft. konzorciumi vezetésével, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma és a sárospataki önkormányzat közösen valósította meg. 

A program keretében, a múzeum új létesítményeként felépített Rákóczi Látványtárban megtartott eseményen Aros János, Sárospatak polgármestere elmondta: a Rákóczi Múzeum az ország leglátogatottabb múzeumai közé tartozik, mégis szükség van újabb és újabb fejlesztésekre a turisták érdeklődésének fenntartása érdekében. Ennek érdekében közel hat éve szövetkeztek arra, hogy a várnegyedben két újabb attrakció fogadja a látogatókat. Az önkormányzatra ebből az úgynevezett lőportorony felújítása jutott – mondta. Hozzátette: a valamikori Borostyán Szálloda épülete – ami most a Tokaj-Hegyalja Egyetem tulajdonában van – és a híres Rákóczi pince környezetében áldatlan állapotokat szüntettek meg a beruházással és hoztak létre egy vonzó turisztikai látványosságot, amihez területrendezés is tartozott. Kiemelte: további fejlesztésekben is gondolkodnak, amelyek végső eredménye az lenne, ha körbe lehetne járni a várat. A tervezett beruházások között első helyen szerepel a várhoz vezető Szent Erzsébet utca felújítása. Ennek a tervei már elkészültek – tette hozzá a polgármester.

Kinőtték a falakat 

Dr. Tomka Gábor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató helyettese beszédében kifejtette: a sárospataki Rákóczi Múzeumban mintegy 40 ezer műtárgyat őriznek és segédgyűjteményekben további 70 ezer műtárgy van. A múzeumok sajátossága, hogy a megőrzendő, restaurálásra, feldolgozásra váró tárgyak olykor kinövik az intézmény falait, ilyenkor bővítésre van szükség - közölte. Sárospatakon már évtizedek óta igény volt a bővítésre, amelyet úgy kellett megtervezniük, hogy az illeszkedjen a kastély- és várprogram feltételrendszerébe. A most lezárult program részeként először a Veres-bástyán történtek munkálatok, valamint modernizálták a jegypénztárat, ezt a fejlesztési szakaszt már tavaly átadták – ismertette a történteket a főigazgató helyettes. A látványtár megépítése azonban jóval hosszabb időt vett igénybe, ráadásul az épület éppen akkor készült, amikor az építőipari költségek jelentősen megemelkedtek – emelte ki. Az összesen 1800 négyzetméter alapterületű látványtárban számos eddig nem látott műtárgyat tesznek a közönség számára is látogathatóvá. Példaként említette a vár feltárása során előkerült kőfaragványokat, valamint az adományokból származó gyűjteményi anyagokat.

Láthatóvá válik a gyűjtemény 

Dr. Tamás Edit a Rákóczi Múzeum igazgatója újságíróknak nyilatkozva elmondta: nagyon érdekes kiállításokat állítottak és állítanak össze a szakemberek az épületben. Kiemelte: egy múzeumnak a kiállítások a kirakatai, de igazi gazdagságát a gyűjtemények adják. Ezek a gyűjtemények válnak most láthatóvá, látogathatóvá a látványtárban részben kiállítási-, részben látható raktári formában. Az 1800 négyzetméter alapterületű épület 1100 négyzetméterét nyitják majd meg a közönség előtt – közölte. A kőtárban a kőfaragványok mellett berendezték például a pataki mézeskalácsos műhelyét és gazdag néprajzi anyagukat is megmutatják majd a közönségnek. Ugyancsak érdekességnek számítanak az egykori pataki diákok adományaként érkezett gyűjtemények, valamint a textilgyűjtemény, amelyek szintén megtekinthetővé válnak, mint ahogyan a bútortörténeti séta is érdekesnek ígérkezik. Az épületet a tervek szerint 2024 március közepén nyitják meg a nagyközönség előtt – mondta dr. Tamás Edit. 

A projekt 2 658 750 000 Ft vissza nem térítendő - Európai Uniós forrásból Széchenyi 2020 program keretében - valósult meg.