Szépség és tudomány egy pajzson

A település "már az Árpád-korban voltaképpen két, egymástól elkülönült település volt. Golop vagy Alsógolop Zemplén vármegyéhez tartozott. Az Abaúj vármegyéhez tartozó várbirtok neve Felsőgolop." Ez olvasható Golop nevéhez írva a kiállítási anyagban. Mellette ott a pecsétje és a címere.

Több mint negyed század munkája

Kovács Zsolt heraldikus kutatásából mostanra készült könyv és tárlat is.

– Ötvenkét roll-upból áll a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye címereit és pecsétjeit bemutató kiállítás. A tizenhat járást különböző színekkel jelöltem. Több pecsét van a tablókon, mint címer, mert minden település rendelkezett egy pecsétnyomóval, de aztán többen összeolvadtak vagy összevonták őket. 1995-ben kezdtem a kutatást. Az Országos Levéltár nem őrzi minden település pecsétjét. Különböző egyházi vagy ma már Trianon miatt külföldi levéltárban találtam rá sokra, például Kassán. Ezekből a pecsétekből tudtam visszaállítani magukat a címereket – mondta a Szépséges jel pajzsodon című kötet szerzője, aki országgyűlési képviselő és a Fidesz regionális igazgatója is egyben.

– 1945 előtt csak a szabad királyi, a bánya- és a mezővárosoknak volt címerük. 1990-től pedig mindenki tervezett címert, amik sajnos nem felelnek meg a heraldika tudomány mintegy ezeréves szabályainak vagy a történelemnek. Ez országosan körülbelül ezer darabot jelent. A címer olyan, mint egy névjegy: minél kevesebb szín és figura legyen rajta. Bízom benne, hogy mindenki gyönyörködik majd ezekben a címerekben.

Az otthont adó Vay kastély maga is történelem

Dr. Hörcsik Richárd történész és országgyűlési képviselő elmondta, a heraldikának, vagyis címertannak és a szfragisztikának, vagyis pecséttannak igen sok köze van a gazdasági konferenciához. A politikus ezzel arra utalt, hogy magát a kiállítást a Fidelitasz Gazdaságfejlesztési Kabinetje szervezte kétnapos rendezvényére.

– A címereken megjelenik, hogy mivel foglalkoztak a településen élők, és mit tartottak fontosnak. Általuk azonosíthatunk közösségeket. Nehezen kutatható tudomány, amit ráadásul el is kellett felejteni, hiszen a kommunista hatalom ezt a nemesi családokkal azonosította, holott voltak polgári és paraszt címerek is, nem beszélve az intézményekéről. Kialakulásuk a lovagokig vezethető vissza. De az előző rendszerben a heraldikát áltudománynak minősítették. Mindent le akartak söpörni, ami a magyarsággal kapcsolatos. Ezzel a gyökereket vágták el. Tabu lett a címertan. Majd jött a rendszerváltoztatás, és szerettük volna visszahozni ezt a tudományt. 1990-ben nagy vita volt, hogy történelmünkből melyik címert válasszuk a későbbiekre. Legyünk büszkék a címereinkre, hiszen a múltunk meghatározza a jövőnket is – mondta, majd hozzátette, a heraldika európai tudomány, ami európaiságunkat jelenti.

A generációknak segíteniük kell egymást

Illés Boglárka országgyűlési képviselő, a Fidelitas felügyelő bizottságának elnöke visszaemlékezett az első találkozásra Goloppal.

– Mikor először jártam itt, az egy esküvő volt. Másnap azonban egy időközi választás kampányában találtam magamat. Ennek a választókerületnek komoly jelene és jövője van. Egy erdő hasonlattal élve sokféle ember él itt, mint ahogyan az erdőben sem csak fák vannak, hanem cserjék és madarak is, amelyiknek mindnek megvan a maga története. Ugyanígy az embereknek is. A körforgást pedig jó, ha a magvak lehullása és táptalajra találása biztosítja. Épp így látható, hogy Golop polgármestere nagyon tapasztalt, ám fiatal – mutatott a politikus Angelovics Helga polgármesterre, majd a címerekre nézve folytatta beszédét. – Fontos, hogy legyenek ilyen hagyatékaink, amiket tovább adhatunk. Nekünk, fiataloknak pedig feladatunk, hogy megteremtsük a kereteket arra, hogy tovább adhassák nekünk és a még fiatalabb generációnak is a hagyatékainkat.

Kerekasztal-beszélgetéseket hoztak létre

A helyi nagyvállalkozói kerekasztal felkért előadója volt Márton Péter, a tállyai Oroszlános Borbirtok tulajdonosa, Zsiga Marcell, a Felsőzsolcai Agro Kft. ügyvezetője, aki korábban a Fidelitas országgyűlési képviselője volt, Veréb Viktor, az abaújszántói Fakapu Magyar Építőipari Zrt. kereskedelmi igazgatója és Demeter Bence az AGRO-DIB Kft.-től. A beszélgetés moderátora Mészáros Ádám, a Fidelitas gazdaságfejlesztési kabinetvezetője volt.

A helyi kisvállalkozói kerekasztal felkért előadója volt Sidlovics Péter, a golopi mosoda tulajdonosa, Szopkó Ildikó, golopi vendégház tulajdonos és Nagy-Nádházi Réka, a monoki NNRéka Házi Cukrászda Manufaktúra tulajdonosa. A moderátor szerepét a helyi polgármester vállalta magára.

Este a résztvevők még meglátogatták Abaújszántón a Randli Kft.-t, ami mezőgazdasággal foglalkozik. Vasárnapra pedig a Vay kastély megtekintését és Kolyankovszky István tállyai Pro Architectura díjas kőfaragó mester műhelyének meglátogatását tervezték a szervezők.