Majdnem kihaltak, most újjászületnek

Időről időre felbukkannak olyan listák, amelyek hazánk legkisebb településeit sorolják fel. Borsod-Abaúj-Zemplénben is bőven találunk olyan kis falvakat, ahol még 30-an sem laknak, de arról ritkán hallunk, hogy miért néptelenedtek el ezek a települések, és hogyan élednek újjá. Keresztétén például hivatalosan mindössze 28-an élnek, de egyébként sokkal többen fedezték fel maguknak, ami felverte az ingatlanárakat. Ma már üdülőfaluként emlegetik.

Körzetesítettek

– Keresztétének fénykorában 178 lakója volt. Az emberek méhészetből, állattenyésztésből és tejtermelésből éltek annak idején – idézte fel a régmúlt időket Nevelős Barnabás, a település polgármestere, aki Keresztétén született és nevelkedett. – Lehetőség lett volna még a gyümölcstermesztés, de hozzáértés híján ez csak később alakult ki. A szocializmus idején aztán elkezdődött a körzetesítés. Körzetesítették a termelőszövetkezetet, majd 1972-ben az iskolát is. Egyébként az Encsi járásban Keresztéte volt az utolsó kistelepülés, ahol alsó és felső tagozat is működött. Aztán jött az iparosítás, a gyerekek Encsre vagy Miskolcra jártak középiskolába, de a megélhetésüket már nem Keresztétén keresték. 2010-ben lettem a település polgármestere. Tudtam, hogy a falu úgy élhet tovább, ha a természeti adottságaira építünk. Szorgalmaztam az ingatlanok rendbetételét, turisztikai célra történő átalakítását. Erre ösztönöztem a magántulajdonban lévő házak tulajdonosait is, és kértem, hogy őrizzük meg a falu skanzen jellegét. Próbáltam visszacsalogatni az elszármazottakat is. Élve a lehetőségekkel levendula-ültetvényt telepítettünk, jelenleg 1,5 hektáron 15 ezer tő levendula virágzik nyáron, többek között turistacsalogató céllal – fogalmazott a polgármester.

Vannak tervek

Elmondta: jelenleg hivatalosan 28-an laknak Keresztétén életvitelszerűen, ők már nyugdíjasok, de vannak, akik Miskolcról járnak ki a faluba, a szlovákiai magyarok pedig, akik ingatlant vásároltak Keresztétén, olykor heteket, hónapokat is eltöltenek ott. Szeretik a települést, szépen felújítják a házukat, és egyre szélesedik az érdeklődők köre. Legtöbben üdülőnek vesznek ingatlant, de van, aki ott lakik, és onnan jár dolgozni a határon túlra, Kassára vagy Szepsibe. Kialakult a szlovák-magyar kapcsolat is, Keresztétének Szádelő a testvértelepülése. A két település 2021-ben közös testvértelepülési pályázatot adott be a Magyar Falu Program keretében. Az elnyert támogatási összegből 4 közös hagyományőrző és kulturális programot valósítottak meg. A tervek között szerepel, hogy Interreg pályázaton is együtt nyújtanak majd be pályázatot, ahol Kassa lesz a harmadik bevont település. A pályázat keretében turisztikai célú fejlesztésekkel szeretnék még vonzóbbá tenni a térséget. Szálláshelyeket alakítanának ki Keresztétén és egy oktatási központot. Szintén pályázati forrásból hoznának létre egy levendula-feldolgozó üzemet, ami lehetővé tenné például levendulaolaj vagy aromavíz készítését. Keresztétének van egy 53 hektáros gyümölcsöse is, de a termést most Szabolcsba szállítják el feldolgozni. A tervek között szerepel, hogy a gyümölcsöt helyben dolgozzák fel, ami munkahelyeket és árbevételt is hozna a falunak, sorolta Nevelős Barnabás.

Kuriózum

– Egyre többen fedezik fel a dombok között fekvő, kis településünket. Amin nagyon csodálkoztam, hogy egy cseh jogász is vett itt házat, aki jelenleg Brüsszelben dolgozik. De jön szorgalmasan, nyáron nyírja a füvet, rendben tartja a házát. Végül is mára üdülőfalu lettünk, és a határon átnyúló pályázat nagyot lendítene a turizmuson. Van egy kuriózumunk, is, az iskolakápolnánk, ami a Magyar Falu Program keretében újult meg. 1893-ban épült, ilyen csak kettő-három található az egész országban. Szakrális épület, mely helyet ad az oktatásnak, a kultúrának és hitéletnek is – tette hozzá a polgármester.