Ezek az állatok lepték el Múcsonyt és környékét

Múcsonyban megtelepedtek a hódok és a Szuha-patakon hódvárat építettek. Március elején indult el a patak jobb partjának tisztítása. A munkálatok keretében, amelyek előreláthatóan március 15-ig tartanak, elvégzik a hódvár környezetének rendezését is – tette közzé közösségi oldalán Múcsony Nagyközség Önkormányzata. 

– A munkát végző Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövizig) mostanra kapott engedélyt a Kormányhivataltól. A hódok több fát kirágtak, amelyek bedőltek a patak medrébe. Többek között ezeket fogják elvinni a szakemberek – tájékoztatott Viszlai Viktor, Múcsony polgármestere. 

Kihalt, de visszatért 

– Az eurázsiai hód a kontinens legnagyobb rágcsálója és Magyarországon őshonos. Húsa és prémje miatt vadászták egész Európában, ennek következtében a faj az 1850-es években kihalt hazánkban. Később az 1990-es években természetes úton visszatért az országba. A folyamatot védelmi programokon keresztül többek között nemzeti park igazgatóságok, és a WWF Magyarország is segítette – emelte ki Dudák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. – Nyugat-Európában kezdtek először az eurázsiai hódok természetvédelmi helyzetén javítani. Magyarországra valószínűleg az alsó-ausztriai állományból jöttek át önállóan az első példányok a Szigetközbe. Mostanra egyes becslések szerint akár 11 ezer hód is élhet hazánkban. Észak-Magyarországon például Eger környékén, az Északi-Bükkben, illetve a Tarnavidék környékén is lehet találkozni velük. 

Megváltozott élőhely 

A hódok jellegzetes tevékenysége a gátépítés, amelynek módja a környezettől függően eltérő lehet. 

– A gátépítésnek vízszintszabályozó szerepe van az állatok élőhelyén. A hód annak érdekében végzi ezt a tevékenységet, hogy a kotorék – amely egy partfalba vájt üreg – bejárata a vízszint alatt legyen. A vízrendezések következtében jelentősen átalakították a folyókat, csökkentették az álló- és lassú áramlású, kis vízszint ingadozású vizes élőhelyek kiterjedését. Ez a hódok életvitelének kedvez, a kiegyenesített csatornaszerű medreket kezdték visszaalakítani. Jellemző rájuk, hogy először általában a cserjéket, kisebb gallyakat használják föl. Ahol az ember kipusztítja a cserjeszintet, ott nagyobb valószínűséggel rágják meg a fákat. Egyébként a hód nem válogatós, például a szemetet is beépíti a gátba – fejtette ki a környezetpolitikai szakértő. 

Engedéllyel gyéríthető 

Szigorúan szabályozott keretek között az eurázsiai hód már gazdasági okokból is gyéríthető. 

– A hód hazánkban egy ideje nem védett faj, viszont az Európai Unióban természetvédelmi oltalom alatt áll, ami a gyakorlatban kevés különbséget jelent: természetvédelmi értéke továbbra is 50 ezer forint és nem vadászható. Korábban csak közérdekvédelmi céllal lehetett gyéríteni Magyarországon. Ez azt jelenti, hogyha például árvízkockázatot okoz egy hódgát, akkor az indokolhat gyérítést. Egy augusztusi miniszterirendelet-módosítás azonban lehetővé tette, hogy természetvédelmi hatósági engedéllyel, szigorú szabályok betartása mellett gazdasági célból is lehessen gyéríteni őket. Ugyanakkor a döntéshozók is felismerték, hogy a hód fontos szerepet tölt be a vízkészletek megőrzésében, továbbá élőhelyet teremthet más fajoknak. Emiatt a hódgátak elbontása csak akkor engedélyezhető, ha az nem rontja a környező területek vízellátását és a nem szünteti meg védett fajok élőhelyét – fűzte hozzá a WWF Magyarország munkatársa.