Törpeharcsák

2022.06.21. 07:00

Haltetemek a Mályi-tónál - Itt a magyarázat!

Természetes folyamat része a törpeharcsák pusztulása a Mályi-tóban, melynek inkább örülni kellene.

NHK

Forrás: Jakó László

Forrás: Jakó László

Az utóbbi napokban több helyen is felmerült a kérdés a közösségi médiában, hogy mi okozhatja a térség egyik legtisztább vizű tavában a halak pusztulását. Sok felvetés aggodalommal teljes volt, azonban azt feltételezte, hogy az adott hozzászóló nem ismeri a helyzetet, de talán a halfajtákat sem igazán. Jakó László, Mályi önkormányzati képviselője a Mályi-tóban zajló folyamatokkal kapcsolatosan részletes tájékoztatást közölt az interneten, melynek lényegét portálunkon is közzétesszük. 

A hazai fajokat kiszoríthatja 

A jelenség egy olyan természetes folyamat, amiért sok horgásztavon egyenesen imádkoznak, és teljesen általános immár 4-5 évtizede – tudatta a képviselő, aki nem mellesleg a Sikeres Sporthorgász magazin szakírója. A megosztások képein látható törpeharcsákat (mármint ezt a fajt) az USA-ból hurcolták be mintegy 100 éve, s azóta egy valóságos rákfenéje lett a hazai vizeknek. Természetes ellensége alig akad, elképesztő módon szaporodik, és ezáltal el is korcsosul. Míg őshazájában a másfél-két kilós példány nem ritka, addig idehaza egy 25 centis, 30 dekás törpeharcsa már kapitálisnak mondható. Ahol elszaporodik, ott a hazai fajok természetes szaporulata erősen lecsökken, de akár teljesen meg is állhat. 

Az is köztudott – és az invazív mivoltából következtetni lehet –, hogy rendkívül szívós halfajról van szó. Egyértelmű, hogy a víz szennyezését kizárhatjuk, hiszen ha az történne, akkor épp ezek pusztulnának utoljára. Mire őket is érintené bármi, addigra a tó csaknem teljes halállománya kidöglene – említette Jakó László. 2004-ben nyilvánították védetté a szivárványos öklét, mely nagyon komoly létszámmal van jelen a Mályi-tóban is. Ezt a lépést az indokolta, hogy ez a hal indikátorként funkcionál, mindenfajta vízszennyezésre elsőként reagál. Az ökle tömeges pusztulása jelezné azonnal, ha valami baj történne a vízzel, amit követne a szintén nagyon kényes küsz (sneci), majd a keszegfélék és a süllő, aztán az egyéb békés halak, legvégül pedig a törpeharcsa. 

Pusztulásuk oka 

Felmerült az oxigénhiány is, de ez ugyancsak elvethető. Ugyanis a tó oldottoxigén-szintje kiváló. A mostanában csökkenőben lévő vízszinthez képest is mintegy hét méter a legmélyebb része, átlagos mélysége pedig 3-4 méter közt mozog. Oxigénhiány esetén egyébként a süllő és a keszegfélék hullanának el elsőként, míg a törpeharcsa a nedves homokba ásva akár napokig is képes életben maradni. 

A törpeharcsák azonban hajlamosak túlszaporodni időnként egyes vizekben, s természetes ellenség szinte semmilyen kárt nem képes tenni bennük, ezért a természet más módon oldja meg a szelekciót. Van egy fajtaspecifikus vírus, ami akkor üti fel a fejét, ha már az adott tóban túl sokan vannak. Ezt a jelenséget csaknem minden vízterületen megfigyelték már. Egyébként a tóban a törpeharcsák száma több tíz-, de akár százezres nagyságrendű is lehet, ez a vírus általi elhullási szám ehhez képest jelentéktelen. 

A tetemek eltávolítása 

A törpeharcsák mellett néhol találni egyéb haltetemet is, hiszen ebben az időszakban tart a békés halak ívási ideje. Ezek a halak ilyenkor nagyobb csapatokban kavarognak, lökdösik egymást eléggé agresszívan. Néhányuk annyira megsérül, hogy belepusztul, vagy éppen a kimerültségbe halnak bele. 

Azt, hogy a Mályi-tó vizének minősége kifogástalan, folyamatos mérések igazolják. A strandon rendszeresen tisztítják a partot, mindenki kulturált és tiszta közegben élvezheti a hűs vizet. A strandon kívüli területeken a haltetemek begyűjtése elsősorban a vizet kezelő Észak-magyarországi Horgász Egyesület feladata lenne. Azonban halakat még döglött állapotban sem szabad senkinek eltávolítania a vízből, kizárólag halászmesteri vizsgával rendelkező egyénnek, aki az adott vízkezelő megbízásában áll. Ilyen tevékenységet a jogszabály szerint csakis az ő jelenlétében és engedélyével tehet még a hivatásos halőr is – tudatta az önkormányzati képviselő. 

Ugyan kellemetlen a látvány és a szag, de olyan helyeken, ahol kevesebb ember jár, a madarak és a vadállatok (borz, róka, macskák, sün, nyest, vidra) megoldják a takarítást. Az önkormányzat keze az ügyben több okból is kötve van – folytatta Jakó László, hiszen a tetemek zöme magánterületen található. És itt van a szabály, mely szerint a halat csak az erre jogosult viheti el a parttól. De ha mégis összeszednék, akkor el kell szállítani. Állati dögöket viszont csakis az erre szakosodott feldolgozónak lehet leadni, amiért fizetni kell, viszont igazolni kell az eredetét is. Ez tehát egy újabb zsákutca, hiszen az önkormányzat kezelésében nincs vízterület, nem lehet a tulajdonában hal – emelte ki a képviselő ennek kapcsán.

(A borítóképen: A törpeharcsák pusztulása természetes folyamat eredménye)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában