Visszajönnek tanítani

Folyamatosan térnek vissza az iskolákba a pedagógusok, akik nem oltatták be magukat a koronavírus ellen, ezért január 3-ától fizetés nélküli szabadságra kellett menniük. Március 7-étől azonban egy kormányrendelet szerint újra taníthatnak. 

Mint ismert, januártól csak az oltott tanárok járhattak be dolgozni, a becslések szerint emiatt közel 800 pedagógus esett ki a rendszerből országosan. Ők fizetés nélküli szabadságra mehettek, de voltak olyanok is, akik inkább a felmondás mellett döntöttek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nem lesz egyszerű visszahívni a tanárokat, ugyanis sok álláshelyet időközben betöltöttek. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter jelezte, az oltatlan tanárok közül többen valamelyik egyházi intézményben találtak maguknak állást.

Közügy
 

Az egyik megyénkbeli oktatási intézményben több pedagógus is úgy döntött, hogy inkább fizetés nélküli szabadságra megy, de nem oltatja be magát. (Az intézményvezető kérte, ne írjuk meg se az ő, se az iskola nevét.) Ebben az intézményben igencsak nagy problémát jelentett a pedagógusok döntése, hiszen rendkívül nehéz volt megoldani többek között az angolórák helyettesítését. Ráadásul februárban járványhullám nehezítette meg az iskola életét, voltak napok, amikor tíznél is több tanár hiányzott. Mára rendeződött a helyzet. Az igazgató nem érti, a kollégák miért választották inkább a fizetés nélküli szabadságot. 

– Nem tudok arról, hogy bármelyikük is más munkát keresett volna az elmúlt két hónap alatt, úgyhogy valószínűleg a tartalékukat élték föl. Nyilván abban bíztak, hogy nem sokáig tart a „kényszerszabadság”. Nem értették meg, hogy közügyről van szó. Indokaik között az szerepelt, hogy emberi joguk van úgy dönteni, hogy nem oltatják be magukat – sorolta az intézmény vezetője.

Tudniuk kellett
 

Molnár Zoltánt, a Pedagógusok Szakszervezetének Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökét a megyei tapasztalatokról kérdeztük. 

Mint mondta, nincs pontos adata, hogy hány pedagógus töltötte az elmúlt hónapokat fizetés nélküli szabadságon, de becslése szerint egy-két tucatnyian lehetnek. Olyan tanár is akadt, aki ugyan elment fizetés nélküli szabadságra, de aztán meggondolta magát, és mégis felvette az oltást. Volt, aki felmondott az iskolában, és másik intézményben folytatta a munkát. Az egyik matematikatanár pedig, aki korábban nemzetközi szállítmányozással foglalkozott, visszatért ehhez a tevékenységhez. A legtöbb kolléga azonban pedagógusként folytatta tovább. 

– Azonban akik most visszatérnek, szembesülniük kell azzal, hogy azokat az osztályokat, amelyeket korábban tanítottak, nem biztos, hogy visszakapják. Az egyéb feladataikat sem biztos, hogy tovább végezhetik, mert azt már más látja el. Például a tankönyvfelelősséget. Tehát nem biztos, hogy a most visszatérők teljes egészében elégedettek lesznek, de ezt tudniuk kellett, amikor a döntést meghozták. A választáshoz azonban joguk volt, és valószínűleg mindenki megfontolta az oltás mellett és ellen szóló érveket – fogalmazott az érdekvédő. Hozzátette: szerinte nagy kockázatot vállalt a pedagógus, aki nem oltatta be magát. Még akkor is, ha mindehhez joga volt.

Fontos
 

Az állami intézményekben dolgozó pedagógusok kötelező oltásáról szóló kormányrendelet megjelenésekor az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében azt írta: „Magyarország Kormánya továbbra is az oltásalapú védekezést tartja a leghasznosabbnak, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük, hogy oltatlan pedagógusok tömegei tanítsanak az iskolákban. A pedagógusok oltása azért fontos, mert sok emberrel találkoznak, gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel. Az oltásuk a saját egészségük és mások védelme miatt is fontos.”