A támadások ellenére sikerfilm lett az Elkxrtuk

Miért tartotta fontosnak, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének körülményeit, következményeit, hátterét megfilmesítse az Elkxrtuk c. filmben?

Nem ezt tartottuk fontosnak társammal, Helmeczy Dorottyával, hanem szerettünk volna egy olyan politikai krimit csinálni, ami műfajt teremt Magyarországon. Külföldön nagyon sok országban ez nagy divat, hozzá mernek nyúlni a közelmúlt történelméhez, vagy akár a nemrég történt eseményekhez is. Elég Csernobilra gondolni, vagy A korona című sorozatra, például az Elnök emberei a legharsányabb hang ebben a csoportban, de sorolhatnám még. Producerek vagyunk elsősorban, és keressük a témákat, ez a téma pedig ott hevert, azt gondoltuk, ez egy izgalmas film lehet, ez volt a döntésünk hátterében.

A fiatalabbak kevéssé ismerik ezt a történetet...

Azt gondolom, nem baj, ha egy filmen, vagy a történelemkönyveken keresztül ismeri meg valaki a saját országa történelmét. Ez az alkotás azonban nemcsak a fiataloknak szól, hanem azoknak is, akik megélték, akik kíváncsiak rá, és akik a résztvevői vagy elszenvedői voltak mindennek. Mi egy filmet szerettünk volna készíteni, és az, hogy ennek ilyen durva politikai felhangja lett, arról nem mi tehetünk, hanem azok, kik anélkül, hogy látták volna, teleakasztották különböző bélyegekkel.

A film munkacíme: A hazugság ára. De a hazugságnak a választási bukáson kívül ön szerint lett más „ára”?

Azt gondolom, hogy lett. Az a generáció, aki ezt túlélte, onnantól fogva úgy gondolta, hogy az az ember és az a csapat, aki ezt levezényelte, annak nincs helye a közhatalomban. Vagyis az utolsó három választás megmutatta, hogy azok a gondolkodó emberek, akik ezt átélték, nem szeretnék, hogy ez a világ visszajöjjön. Ha súlyosabb árra gondol, az nem lett. A demokrácia elleni egyik legsúlyosabb erőszakot követték el, és ha valaki csalással szerez hatalmat, majd erőszakkal megtartja, az nem nevezheti magát demokratának. Itt tényleg emberi életeket veszélyeztettek saját céljaik eléréséhez. Nem vagyok jogász, de az igazságérzetem azt diktálja, hogy szigorúbban felelősségre kellett volna vonni azokat, akik ezt tették.

Vannak, akik szerint Gyurcsány beszéde hazugságbeszéd volt, mások szerint igazságbeszéd.

Én semmi mást nem tudok mondani, mint amit maga Gyurcsány Ferenc, hogy „hazudtunk reggel, éjjel meg este...” És ezt nem valaki más mondta, hanem ő saját magáról. Innentől nehéz azt mondani, hogy ez egy igazságbeszéd, inkább egy tetemes hazugsághegyekre felépített programbeszéd, aminek meg is itta a levét az ország, elég kegyetlenül.

Számos támadás érte baloldalról a filmet, önt, a rendezőt, a színészeket.

Felkészültem erre, ütésálló vagyok ebben a szakmában, mert ha valaki politikai krimit csinál, akkor nyilvánvaló, hogy belekerül a politika mocskába, abban forog egy darabig. Rengeteg támadást ért minket mindenhonnan. Már a forgatáson is, de mivel ezt bekalkuláltuk, óriási meglepetés nem ért minket.

Említsen néhányat, ami akadályozta a munkájukat.

Például kimentünk reggel forgatni, kiderült, hogy a főváros mégsem ad engedélyt. Lefoglaltunk épületeket, de kaptak egy telefont, hogy ide nem lehet bejönni. Számtalan extrém dolog történt, de mivel számítottunk rá, így mindig volt egy B-tervünk. Kiváló csapatattal, kiváló angol rendezővel, Keith English-sel és spanyol operatőrrel, Josep M. Civit-tel az akadályokat mindig vettük. Abnormális körülmények között készült a film, ha belegondolok, hogy a „harmadik hullám legtetején” kezdtünk el forgatni, tényleg nehéz körülmények voltak, de nagyon jól dolgoztunk. Mindenki felnőtt a feladathoz.

Gubás Gabi színésznőt is érte támadás, ráadásul pont egy kollégája kritizálta.

Érdekes „színfolt” volt, amikor az egyik színész – valamikor tehetséges fiú volt, ma már politikai aktivistává vált -, Molnár Áron elkezdte szidni a másik színészt, Gubás Gabit, mert elvállat egy szerepet. Ő kiiratkozott ebből a magyar kultúrkörből. Eljátszották már Hitlert, Sztálint, egy színészt lehet azonosítani egy filmmel, de ilyen szempontból egy szereppel nem. Ráadásul ez egy gerinctelen, férfiatlan cselekedet volt, hogy ott állt a másik mellett 3-4 órán keresztül, akkor nem szólt hozzá, majd hazament, és bebújt a számítógépe mögé, onnan levelezett. Tényleg vissza fogunk menni a ”Szomszédok” korszakára, amikor Kulka Jánost doktor úrnak hívták? Tényleg álljunk már meg egy pillanatra!

A mozikkal sem ment minden simán. Mire hivatkoztak?

Közölte például a Corvin mozi, hogy nem veszik fel a filmet a vetítések listájára. Aztán azt mondták, nagy a nyomás, ezért napi egyszer, délután kettőkor vetítik a kisteremben. Azután egy másik mozihálózat is csatlakozott ehhez, innentől fogva azt mondani, hogy én gerjesztettem a vitát, barokkos túlzás. Nyilvánvaló volt, hogy ezt a filmet mi megvédjük, nem is volt más választásunk. Bár kemény küzdelem volt, sikeresen jöttünk ki belőle, miközben a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő mozihálózat nem vádolható jobboldali elhajlással. És bizony az év legsikeresebb filmje lett az Elkxrtuk, ha tetszik, ha nem! A számok nem hazudnak!

Az alkotást több mint 130 ezer ember látta, amivel a legnézettebb magyar film lett tavaly. Elégedett?

Sose vagyok elégedett, de azon körülmények között, hogy belecsúsztunk az újabb járványhullámba, ahhoz képest a film valóban remekül teljesített. De ha az arányokat nézzük, akkor is azt mondom - a legnézettebb magyar film lett Magyarországon –, ezért nem nagyon van hiányérzetem. Amikor például először láttam, amikor megmutatták a filmet a vágóasztalon, akkor azt mondtam, hogy nekem ez megérte. Azt hiszem, ez egy olyan bakáncslistás történet volt.

Brüsszelben is vetítették. Ez egy szimbolikus hely, hiszen a baloldali kormányzás idején nem zavarta Brüsszelt, hogy meghamisították a költségvetési adatokat, hogy lovasrohamot vezényeltek a békés emberek közé, hogy gumilövedékkel kilövették a szemeket, vagy okoztak maradandó károsodást a civilek körében. Milyen volt a visszhangja?

Tudatosan készültünk erre a vetítésre. Azt gondoltuk producertársammal, Dorottyával együtt, hogyha ennek a filmnek valahol külföldi bemutatójának kell lennie, akkor az Brüsszel. Többek között azért, mert elég élénken él bennem a 2006-os események emléke, személyesen is. Annak idején nem láttam itt a brüsszeli bürokratákat, hogy keresték volna az emberi jogokat, nem láttam különböző bizottságokat jelentéseket írni az akkori kormányról, annak fényében sem, hogy a kormányfő maga mondta el, hogy Brüsszelt is becsapta. Ezért ennek a vetítésnek tényleg volt egy különös pikantériája.

Brüsszelben is voltak akadályok?

Nagyon kalandos volt. Például a mozit is megfenyegették, hogy ne játssza le a filmet. Később kiderült, hogy befotóztak egy üres termet, természetesen egy másik moziban, hogy bemutathassák, senki nem volt ott. Új hülyeségeknek hívtam ezt, mert Ujhelyi István gerjesztette mindezeket. Ezek ellenére is nagy siker volt, nagyon sok külföldi volt a bemutatón, és bizony rácsodálkoztak, hogy erről milyen keveset tud Európa: hogy 2006-ban, Európa közepén, egy uniós tagállamban egy kormány rálövetett a saját népére.

Március 14-én pedig levetítik az Elkxrtuk c. politikai krimit a TV2-n. Mit vár ettől?

Ennek a filmnek még nagyon sok útja van: Romániában moziforgalmazásban van, tapasztalatink szerint nagyon jól szerepel, készülünk Szlovákiába, ezen kívül a Berlinale-n van a film, ott is nagy az érdeklődés iránta, és meg fog jelenni DVD-n is. A szokásos filmes pályát futja be, reményeink szerint nagyon sok külföldi eladással és sok fesztivállal, ezen dolgozunk.

Lesz folytatása?

Nem tudom még, bár azt gondolom, hogy van ebben egy második rész is. A 2006 és 2010 közötti időszakban is vannak olyan történetek, amelyekről érdemes lenne filmet készíteni.

Gyurcsány Ferenc azzal fenyegette meg Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját, hogy földönfutóvá teszi, ha hatalomra kerül. Ön nem fél?

Sokunkat fenyegetett meg ezzel, mert többes számban fogalmazott. Gyurcsány Ferenctől minden kitelik. Igazából nem vagyok félős ember, azonban azt tisztázni kell, hogy milyen szintig szeretné földönfutóvá tenni akár Vidnyánszky-t, akár engem, vagy nem tudom még kikre gondolt… Tehát hogy az anyámat is vinni kell, de a gyerekeim békében élhetnek majd ebben az országban, vagy teljes söprést szeretne, hogy azok az emberek - a nagy demokrata szerint –, akik vele nem értenek egyet, azoknak ne legyen helye ebben az országban? Egyébként ez a megengedő demokrácia, a liberalizmus maga, hogyha nem értünk egyet valamilyen gondolattal, akkor kirekesztünk. A szabad gondolatokat szerintem éppen ők gátolják. Vagyis amíg ők ilyen mélyre ássák az árkokat, addig én nem tudok ezekkel a gondolatokkal mit kezdeni, csak egy jót derülök rajtuk.