A magyarok szabadságát és a békét meg kell őrizni (videóval)

Hagyományosan megyei közgyűlés keretében együtt ünnepelte az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal.

„Azért emlékezünk nemzeti ünnepeinken is elvesztett küzdelmeinkre, mert ezek sosem kudarcok. Ezek azok a mérföldkövek, amelyek lehetővé tették számunkra a magyar jövőt” – fogalmazott a közgyűlést megnyitó köszöntőjében Bánné dr. Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke.

„Felelős kormány, sajtószabadság. Márciusi ifjaink fontosnak találták ezeket a pontokat. Az  ő kéréseik valóságosak voltak. A kiállásuknak tétje volt. Valami, ami szabadságharcba torkollhatott. Aminek a végén puskacsővel kellett szembenézni” – fogalmazott a megyei közgyűlés elnöke.  Kiemelte: akik a mai politikai palettán baloldalról kommunikálnak, lelkesen követelik a sajtószabadságot saját tulajdonú televízióik hírműsoraiban, vagy saját napilapjaik címoldalán. Ez egy furcsa anomália.

„Felelős kormányért kiáltanak, mikor számukra sem világos: melyikük, miként járulna hozzá az ország irányításához. Van e közös metszéspont, a hatalom megszerzésén túl? – hangoztatta az elnök.

„A márciusi ifjak egy olyan országban akartak élni, ahol a magyar kormányt, a magyar önállóságot, a magyar érdeket szolgálhatják. Ahol megszervezik az önálló magyar honvédséget, a nemzeti bankot, egység van politikai, polgári, vallási tekintetben, és sajtószabadság. Olyan reformokat sürgettek, amelyek az ország épülését szolgálják, és olyan törvényeket szerettek volna, amelynek köszönhetően jobb lesz az életünk – fogalmazott ünnepi beszédében Csöbör Katalin országgyűlési képviselő. Arról is szólt, 1848-ban két választásuk volt március ifjainak: vagy beletörődnek abba, hogy az életük minden tekintetben a Habsburg udvar kénye-kedvétől függ, vagy beleállnak a harcba, és kiállnak a nemzeti érdek és hazánk fejlődése mellett.

„Most, 2022-ben mi magyarok ismét választás előtt állunk: vagy a biztonságos békés fejlődést választjuk, vagy azokat, akik gondolkodás nélkül az idegen érdekeket szolgálnák ki, akik egyszer már teljesen eladósították az országunkat, akik magyar katonákat és fegyvereket küldenének Ukrajnába, és a háború elől menekülő kárpátaljai magyar testvéreinken élcelődnek. Április 3-a tétje tehát óriási” – emelte ki az országgyűlési képviselő.

Tudni kell, hová tartozunk

„Soha nem volt még ennyire szükség arra, hogy tudjuk, kik vagyunk és hová tartozunk. Arra, hogy lássuk magunk előtt népünk történelmét, elődeink tapasztalatát. Mindazt, amiből erőt merítettek és megtartotta a nemzetet évezredeken keresztül” – ezt már dr. Alakszai Zoltán kormánymegbízott mondta. – A 174 évvel ezelőtti történet nemcsak emlékezet, hanem egyben erőforrás is számunkra. Hangsúlyt ad annak a gondolatnak, amelyet ma is megélünk: ha baj van, számíthatunk egymásra, ha baj van a nemzet egy testté forr össze.

Dr. Kiss János miniszterelnöki biztos az ünnepi közgyűlést követő fogadáson pohárköszöntőjében ara hívta fel a figyelmet, hogy a világtörténelemben nem egy alkalommal jutott az a szerep Magyarországnak, a magyarságnak, hogy megvédje Európát a külső, támadó erők elől. „Most újra itt vagyunk Európa színpadán és az a dolgunk, hogy megvédjük a kontinenst, a kereszténységet és a családot.”