Dél-Borsod

2021.11.29. 14:00

Nyertek vagy veszítettek a karantén alatt az iskolások az otthoni tanulással?

Egyre több kutatásban vizsgálják. Az egyik ilyen felmérésről, melyet Dél-Borsodban végeztek, Kovácsné dr. Nagy Emese, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének főigazgatója tájékoztatott.

Bacsó István

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Felívelő szakaszában van a járvány negyedik hulláma, az esetszámok a felfokozott oltakozási erőfeszítések ellenére is romlanak, nem árt felkészülniük az iskoláknak is egy esetleges újabb karanténtanításra. Ha ez bekövetkezne, már nem érné az oktatási ágazatot készületlenül.

Új módszerek és tananyagok születtek közben, az iskolai és otthoni infrastruktúrák is fejlődtek. És nagyon sok tapasztalatra és kutatási eredményekre is támaszkodhatnak az iskolák, ahogy Kovácsné dr. Nagy Emesétől, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének főigazgatójától megtudtuk, aki az egyik átfogó felmérés vezetője volt, amelyet Dél-Borsodban végeztek, általános iskolákat vizsgálva.

Behozható lemaradás

„Ebben a térségben sok a hátrányos helyzetű család, így az iskolákban is magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az első lezáráskor leginkább csak arra törekedtek, hogy egyáltalán meg tudják oldani az online tanítást. A másodikban a pedagógusok már lényegesen tudatosabban használták a felületeket, jobban hasznosították a digitális tananyagokat, sőt már maguk is tudtak előállítani saját anyagokat. Ugyanez a fejlődési folyamat ment végbe a szülőknél és a diákoknál is” – mondta.

A főigazgató szerint volt egy nagyon kicsi réteg, amely valóban lemaradt, részben eszközhiány miatt, amit az intézmények segítettek megoldani, részben a saját hozzáállása okán.

A lemaradások lassan behozhatók, ebben a pedagógusok feladata az, hogy mérlegeljék, mi az igazán fontos a gyerekeknek, és célzottan azt tanítsák meg nekik, elhagyva a kevésbé lényeges részeket, amelyek újratanítására egyébként sincsen mód. Olvasni, írni, számolni nagyon tudjanak, az apró betűs dolgokkal most ne terheljük őket – emelte ki a főigazgató.

Papíron voltak „digitálisak”

A parasznyai Pitypalatty-­völgyi Református Körzeti Általános Iskola tanárainak tapasztalata is hasonló. Dr. Sasné Venczel Ildikó igazgató így beszélt róla: „Nagyon nehéz térségben működünk, ahol rosszul vészelték át a gyerekek a karantén időszakát. Többségüknél a feltételek otthon nem vagy csak kevéssé adottak. Voltak olyan tanulóink, akik papíralapon voltak »digitálisak«. Bejöttek az iskolába, ahol megkapták a kinyomtatott feladatlapokat, a korábbiakat pedig visszahozták ellenőrzésre. Voltak olyan családok, ahol több otthon lévő gyermek egyetlen okostelefonon tudta követni az oktatást. A társadalmi státusz és az anyagi helyzet különbségei egyértelműen megmutatkoztak. Különösen az elsős, másodikos osztályokban érződött ez erősen, ahol még nagyon nagy szükség van a szülők együttműködésére, és hogy segíteni tudjanak a gyerekeknek otthon. A legnagyobb nehézséget a továbbtanulóknál élték meg, mert őket úgy felkészíteni, hogy nincs személyes találkozás, még nehezebb. Most tapasztaltuk meg igazán azt, amit én évek óta vallok, hogy gyereket tanítunk, nem tananyagot! A lemaradásokat célzottan, a gyerekekre szabva kell behoznunk. Ebben segít az, hogy a tananyagok spirálisan épülnek egymásra, sok ismétléssel. Itt van mozgástér, lehet több időt szánni egy-egy felfedezett hiányosság pótlására” – mondta bizakodva az igazgató.

Kinek így, kinek úgy

„A középiskolások már jóval kevesebb szülői támogatást igényelnek az otthon tanuláshoz, mint a kisebb korosztályok, ezért nálunk működött a digitális oktatás” – tudtuk meg Kerboltné Tóth Edittől, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon tanulmányi igazgatóhelyettesétől, aki elmondta, hogy náluk pedagógiai módszerként tekintenek a digitális oktatásra, nem mentőövként.

Saját kutatásuk szerint mindenki tudott ütem szerint haladni. Ebben az is döntő volt, hogy a tanórák zömét személyesen, az interneten keresztül megtartották. Nem csupán kiadták a napi feladatokat, hanem a tanulóknak részt kellett venniük az órákon.

Az érettségire készülőknél gyakorlatilag semmilyen lemaradást nem tapasztaltak, sem tanév közben, sem az érettségik eredményeit tekintve. Tudtak önállóan tanulni, van önfegyelmük, és volt céljuk.

A kisebbek azonban jól elvoltak otthon, megcsinálták, amit nagyon kellett, még a felmérőkre is készültek, mégis ahogy visszatértek most szeptemberben a jelenléti oktatáshoz, kijönnek az elmaradások. Nekik van mit bepótolniuk.

(A borítóképen: Tanulás távolból – a digitális oktatás során sok tapasztalatot szereztek az iskolák)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában