Sok kétkerekűre nem kötnek biztosítást

A visszafogottabb becslések szerint is több mint félmillió robogó üzemel az országban. Bár a segédmotor nem számít gépjárműnek, a közúti közlekedésről szóló 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról egyértelműen kimondja, hogy érvényes kötelező biztosítási szerződés nélkül a segédmotorok nem vehetnek részt a közlekedésben. Alkuszi becslések szerint ugyanakkor ezeknek az eszközöknek csak valamivel több mint felére kötöttek valaha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, és mindössze 15–20 százalékuk után fizetik ki rendszeresen a biztosítási díjat, írta a Magyar Biztosítók Szövetsége.

A büntetés kockázata

Ezzel pedig nagy kockázatot vállalnak a robogóra pattanók, hiszen egy rendőri ellen­őrzés esetén komoly büntetéssel kell szembenézniük. De ennél is komolyabb lehet a helyzet, ha balesetet okoznak, hiszen fizethetik zsebből az akár több száz ezer forintos kárt. Nagy segítség a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a MABISZ Kártalanítási Számlája fizeti ki a kárösszeget, amit utólag behajt a károkozón.

Az utóbbi években nemcsak az elektromos kerékpárok, hanem az elektromos rollerek is felkapottá váltak, ugyanakkor tudni kell, hogy ezek egy részénél is kell kötelező biztosítást kötni, ugyanis bizonyos feltételek megléte esetén robogónak számítanak. Ezt a közelmúltban Pitkó László alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának vezetője tette tisztába az Északnak.

Ha a rollert gépi meghajtásúvá alakították, már a segédmotor-kerékpár kategóriába esik. Így az úttesten, sisakban kell közlekedni vele, rendelkezni kell vezetői engedéllyel és kötelező felelősségbiztosítással. Ha az eszköz sebessége nem haladja meg a 20 kilométert óránként, akkor ugyan nem kell hozzá vezetői engedély, de ettől függetlenül a bukósisak és a kötelező felelősségbiztosítás szükséges. Ugyanez vonatkozik azon gépi meghajtású kerékpárokra is, amelyekkel a közúti forgalomban részt vesznek. Itt az a szabály, hogy kerékpárnak az minősül, amit emberi erő hajt, és kiegészítő hajtásként 300 wattot meg nem haladó külső erőforrás segíti a közlekedésben. Ha eléri a 20 kilométeres sebességet óránként, akkor ki kell kapcsoljon a segédhajtás. A többi eszközt, ami ennek a feltételnek nem felel meg, azt segédmotor-kerékpárként kell kezelni. A MABISZ azt írja: a kétkerekűek és más elektromos közlekedési eszközök gyorsan bővülő piacának jele, hogy egyes társaságok már tervezik a kerékpár-biztosítások kiterjesztését az elektromos rollerekre is.