Hány óráig főzték III. Lothar német-római császárt, hogy tartósítsák?

Miskolc - Aranyéremmel tért haza a napokban az 50. Nemzetközi Kémiai Diákolimpiáról Sajgó Mátyás. Interjú: Sajgó Mátyással az 50. Nemzetközi Kémiai Diákolimpia aranyérmesével.

A Földes Ferenc Gimnázium végzős diákja lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott, fantasztikus érzés számára, hogy az utolsó diákolimpián, amelyen részt vehetett, sikerült a legjobbak közé kerülnie. Jövőre újabb kihívások várnak rá, hiszen a Cambridge-i Egyetemen szeretne továbbtanulni. Reméli, hogy a kémia segítségével a Földet is meg lehet menteni.

A sok ezüst után megvan az arany is. Milyen érzés aranyérmes diákolimpikonnak lenni?

Fantasztikus! Sok minden nem változott, de eszméletlen jó érzéssel tölt el, hogy végre, nemcsak országosan, hanem nemzetközi viszonylatban is ott lehetek a legjobbak között.

Úgy utaztál el a versenyre, hogy szeretnél aranyérmet hazahozni, vagy inkább arra gondoltál, hogy szeretnéd a lehető legjobb teljesítményt nyújtani, az érem nem számít.

Úgy gondolom, hogy a rákészülés szempontjából a lehető legtöbbet megtettem. Az utazás előtt úgy gondoltam, hogy szeretném a lehető legtöbbet kihozni magamból, és nagyon jól érezni magam, hiszen egy diákolimpia nem csupán a versenyből áll, hanem számos érdekes programot szerveznek nekünk, aminek segítségével nemzetközi barátságokat köthetünk.

Különleges volt az 50. kémia diákolimpia, mivel kivételes módon két ország rendezte. Hogyan zajlott a verseny?

1968-ban az I. Kémia Olimpiát Csehszlovákia rendezte, az idei jubileumi alkalmat, ezért szervezte Csehország és Szlovákia együtt. A verseny mindkét fordulóját (gyakorlati és elméleti) Pozsonyban bonyolították le, majd a versenyek után egy különvonattal átvittek minket Prágába, ahol pár nappal később tartották az eredményhirdetést. Mindkét ország sok-sok szórakoztató programot is szervezett a kísérő mentorainknak és nekünk is.

Melyik feladat volt számodra a legérdekesebb a diákolimpián?

Az egyik feladatban egy különleges kormeghatározási módszer segítségével azt kellett meghatározni, hogy III. Lothar német-római császárt halála után tartósítás céljából hány órán keresztül főzték.

Az elméleti vagy a gyakorlati feladatokat szereted jobban?

A gyakorlati feladatokat, mert bár az elméletieket is szeretem, magamat sokkal inkább gyakorlatias embernek tartom, és tudom, hogy az elméleti dolgok nagy része közelítés és modelleken alapul, amelyeket már kitaláltak, de sokszor nem teljesen pontosak. Ezzel szemben a gyakorlaton a valós dolgot látom és nekem kell megmagyarázni a látottakat.

A verseny után gondoltad, hogy aranyérmes leszel?

A gyakorlati forduló után úgy éreztem, hogy kifejezetten jól sikerült, ezért utána még reménykedtem az aranyéremben, de miután megírtuk az elméleti részt, már nem voltam benne annyira biztos. Úgy éreztem, együtt a kettő egy erős ezüstéremre lesz elegendő. Az eredményhirdetés során, amikor az utolsó ezüstérmes nevét is kimondták, és az én nevem addig még nem hangzott el, olyan izgatott lettem, hogy azt szavakkal nem lehet kifejezni. Már biztos lehettem abban, hogy az utolsó diákolimpián, amelyen részt vehettem, sikerült aranyérmet nyerni.

Kik segítették leginkább a felkészülésedet, mit köszönhetsz nekik?

Elsősorban a szüleim és testvérem, akik mindig mellettem álltak, és mindig megmozgatták az összes követ, hogy részt vehessek a versenyeken, felkészülési gyakorlatokon, oktatásokon, a szükséges könyvek, segédanyagok rendelkezésemre álljanak. A tanáraim, akik mindig segítettek, bármikor felmerült egy kérdésem, tudtak utat mutatni, amely a megoldást közelebb hozta. Különösen Endrész Gyöngyi tanárnő, aki a középiskolai felvételim idején megmutatta a lehetőségeket, és a középiskolai évek alatt folyamatosan mindenben támogatott. A barátaimra is mindig számíthattam, amikor a felkészülés alatt egy kis kikapcsolódásra volt szükségem.

Máskor is kérdeztem már, de számodra mi a szép a kémiában?

A kémia logikus, látványos fejlődésével már számtalanszor megváltoztatta a világot, ott van a hétköznapjainkban, megkönnyíti életünket, és még a jövőben is jó pár korszakalkotó változást fog hozni világunkba. Utóbbiak között remélem szerepelni fog Földünk megmentése.

A kémia melyik ága érdekel a legjobban?

Leginkább a szerves kémia ragad magával, mert szerintem a kémiának ez a leglogikusabb része, és mindig új jelenségekkel lehet benne találkozni. A kémiának erre az ágára igaz talán a leginkább, hogy az egész társadalom számára hasznos dolgokat hoz létre, például a műanyagok, gyógyszerek előállítása is főként a szerves kémia tárgykörét képezi.

Az idén részt vettél a Nemzetközi Mengyelejev Kémia Olimpián is. Ez a verseny miben más, mint a diákolimpia?

A diákolimpián jelenlévő körülbelül 80 országgal szemben a Mengyelejeven mindössze nagyjából 20 ország tanulói vesznek részt, főként a volt Keleti Blokk országai, valamint még egy-két meghívott. Mindkét verseny a középiskolai tananyagnál lényegesen nagyobb felkészültséget igényel, de szakmailag a Mengyelejeven lévő feladatok nehezebbek, mert jóval nagyobb mennyiségű lexikális tudást igényelnek.

Tavaly említetted, hogy a Cambridge-i Egyetemen szeretnél továbbtanulni. Valóban így lesz?

Remélem, hogy igen, a felvételit sikeresen teljesítettem és az általuk kért 5-ös érettségit is sikerült megszereznem. Már csak sok adminisztrációs kérdés van hátra. Remélem, sikerül ezt az akadályt is megoldanom.

Nehéz volt a felvételi?

Először meg kellett oldanom egy rettenetesen hosszú, tesztjellegű feladatsort, egyre nehezedő kérdésekkel. Ezt Budapesten írtuk meg. A tesztsor olyan hosszú volt, hogy a legjobbak se tudták befejezni, én se, és ez egy kicsit megijesztett. Ezután behívtak egy interjúra, ami kint volt Angliában, ott szintén meg kellett oldani egy feladatsort, majd az ott megoldott feladatokról beszélni. Mivel ezek a feladatok angol diákokra vannak tervezve, magyarként van néhány témakör, ami rendkívül egyszerű; viszont olyan is, amivel még előtte szinte soha nem találkoztam, így nagy kihívást jelentett.

Miben más ott az oktatás, mint itthon?

Még nem tudom, hiszen még nem tanultam kint, de az ismerőseim beszámolói alapján az angol oktatás alapjaiban sokkal inkább gyakorlatias jellegű, az elméleti magyarral szemben. Emellett vannak hetente úgynevezett supervisionök, amelyektől az oktatás személyre szabottabb lesz. Ezenkívül egy ilyen nagy presztízsű egyetemen más jellegű kapcsolati tőkét lehet kiépíteni, mint bárhol máshol. A nemzetközi versenyeken már sok hozzám hasonló diákkal ismerkedtem meg, akik szintén ott fogják folytatni a tanulmányaikat. Jól tudjuk majd egymást fejleszteni, mindenkinek más az erőssége és így egymást tudjuk „húzni”.

A diplomaszerzés után itthon vagy külföldön képzeled el a jövődet?

Konkrét elképzelésem ezzel kapcsolatban még nincs, szeretném majd a megszerzett tudásomat minél jobban hasznosítani.

Mit tanácsolsz azoknak, akik ezután szeretnének diákolimpikonok lenni? Hogyan érhetik ezt el?

Először is, mint az talán minden dologra igaz, a megfelelő alapok elsajátítása szükséges. ­Diákolimpikon csak akkor akarjon lenni valaki, ha tényleg élvezi, amit csinál, mert rengeteg extra tanulással jár. Ha már az alapok a kisujjunkban vannak, akkor sok-sok feladatot kell megoldani, hogy különböző problémákkal találkozzunk és minél többféle megoldást lássunk, hogy mindig legyen valamilyen újabb ötlet, amelynek irányában érdemes elindulni. A tanulás mellett pici szerencse is kell, mint minden vizsgához, hogy a megfelelő időben a legjobb formában legyen az ember.

Hegyi Erika

Névjegy: Sajgó Mátyás

Eddigi országos és nemzetközi versenyek, helyezések:

IJSO 2014. Argentína, ezüstérem

Kémia OKTV II. kategória 2016/2017, 2. helyezés

Kémia OKTV II. kategória 2017/2018, 2. helyezés

EUSO 2016. Észatország, ezüstérem

Mengyelejev Diákolimpia 2017. Kazahsztán, bronzérem

Nemzetközi Kémia Diákolimpia 2017. Thaiföld, ezüstérem

Mengyelejev Diákolimpia 2018. Fehéroroszország, ezüstérem

Nemzetközi Kémia Diákolimpia 2018. Szlovákia és Csehország, aranyérem

Háromszáz diák között

A jubileumi 50. Nemzetközi Kémiai Diákolimpiát július 19-e és 29-e között rendezték Pozsonyban és Prágában.

Ez volt a verseny félszázados története során az első alkalom, amikor két ország közösen adott helyet az olimpiának, ez pedig azért történt így, mert ötven évvel ezelőtt, 1968-ban Csehszlovákia volt az első kémiai olimpia helyszíne. Ekkor még csak három ország vett részt rajta, a szervezőkön kívül Magyarország és Lengyelország. Idén ez a szám 76 volt, további 6 megfigyelő országgal.

Ez összesen nagyjából 300 diákot, közel 200 felkészítő tanárt és mentort, valamint 200 megfigyelőt és szervezőt jelentett.

Országunkat négy diák képviselte, köztük az aranyérmes Sajgó Mátyás.

[related-post post_id="3937177"]

[related-post post_id="3937121"]