2017.02.08. 15:55
Nem rágalmaztak a cementgyár elleni civilek
Miskolc - Jogerős felmentés született a cementgyár újra nyitása ellen tiltakozó civilek ügyében.
Miskolc - Jogerős felmentés született a cementgyár újra nyitása ellen tiltakozó civilek ügyében.
Helybenhagyta a Miskolci Törvényszék dr. Ficsór József vezette büntető tanácsa a rágalmazás vétsége miatt F. N. Zs. és társai ellen indított büntetőügyben a Miskolci Járásbíróság ítéletét.
Ismeretes, hogy a magánvádló gazdasági társaság képviselője feljelentésében hatályos magánindítványt terjesztett elő a vádlottakkal szemben rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint a vádlottaknak az Észak-Magyarországban „Újra nyitna a gyár: a civilek tiltakoznak” címmel megjelent kijelentései olyan állításokat tartalmaztak, amelyek a magánvádló becsületének csorbítására alkalmasak.
A véleménynyilvánítás joga
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vádlottak egy kerekasztal beszélgetés során a miskolci cementgyár újraindításával kapcsolatban tett kijelentései, melyek utóbb lapunkban is megjelentek, a véleménynyilvánítás körébe tartozónak tekintendők. Nem valósít meg bűncselekményt a jövőben elindítandó tevékenységgel kapcsolatos aggályok kifejtése sem, ezért a vádlottakat felmentette. Az elsőfokú ítélettel szemben a magánvádló fellebbezett a vádlottak terhére.
A másodfokú bíróság az első bírói ítéletet helybenhagyó végzés szóbeli indokolása során kifejtette: a szabad véleménynyilvánítás Magyarország Alaptörvénye által biztosított alapjog, melynek az alapjogok körében kitüntetett szerepe van, a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. A véleménynyilvánítási szabadság határainak megvonásánál a tényközlés és az értékítélet között kell különbséget tenni. Utóbbira a véleménynyilvánítási szabadság minden esetben kiterjed, míg a tényállítások esetében vizsgálni kell, hogy azok a sértett jó hírnevének, becsületének csorbítására alkalmasak voltak-e. A rágalmazás vétsége ugyanis a becsület csorbítására alkalmas tény állításával vagy híresztelésével, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával követhető el. Tényállításon olyan nyilatkozatot kell érteni, amelynek tartalma valamely a múltban bekövetkezett, vagy a jelenben történő esemény, történés, állapot. Jövőbeni cselekményre, történésre vonatkozó megnyilatkozás nem tényállítás, hanem feltételezés, értékítélet, amely rágalmazásnak nem lehet az alapja.
A másodfokú bíróság a vádlottak kijelentéseit egyedileg megvizsgálva rögzítette, hogy a vádlottaknak a hulladékégetésre vonatkozó megnyilatkozásai ugyan tényállítások, melyek a magánvádló gazdasági társaság által előterjesztett engedélykérelemben szereplő adatokon alapulnak, azok a magánvádlóra nézve nem sértők.
ÉM–SZB
Bíróság dönt a hejőcsabai cementgyár környezeti engedélyéről
Miskolc - Per a hejőcsabai cementgyár környezethasználati engedélyezésének ügyében.