Kik maradtak a számozott utcákon?

Miskolc - Miskolcon maradunk – hirdették a táblák két éve a miskolci Városház téren felállított sátrakon. Mi történt azóta?

Két éve annak, hogy a roma önkormányzat és emberjogi aktivisták a miskolci Városház téren tiltakoztak a miskolci önkormányzat által meghirdetett telepfelszámolás ellen. Nem annak szükségességét, hanem a felszámolás módját vitatták. A sátras demonstráció alig két hétig tartott, de az aktivisták szerint ez is elég idő volt arra, hogy az Európai Parlamentbe is eljusson, mi történik Miskolcon. De mi történt azóta? Hányan maradtak a számozott utcán?

Miután tábort bontottak...

Az elmúlt napokban több emberjogi aktivista is megemlékezett a Facebookon a két évvel ezelőtti miskolci tüntetésről. Amikor is a roma önkormányzat és roma aktivisták a miskolci Városház téren sátoroztak, így tiltakozva az ellen, hogy a város bejelentette, a számozott utcákat felszámolja. De nem csupán ezért demonstráltak, hanem a 2014 májusában elfogadott, a lakások bérletéről szóló rendeletmódosítás ellen is. Ennek lényege volt – azért volt, mert ezt a Kúria döntése értelmében azóta már eltörölték –, hogy a kétmillió forintban maximált lelépési díjat csak akkor kapják meg az erre jogosult bérlők, ha Miskolcon kívül vásárolnak ingatlant.

Felhívtuk a világ figyelmét arra, mi történik Miskolcon. Tamás Attila

A fű eltűnt

A sátras tüntetés két hétig tartott, majd jött augusztus 20-a, és az aktivisták úgy gondolták, nem zavarják meg az ünnepet, tábort bontottak.

De mi történt azóta?

– Lebetonozták a Szent István teret. Ez azért érdekes, mert amikor ott sátoroztunk, mindenki a fű miatt aggódott, hogy tönkretesszük a város parkját, mára eltűnt a fű, az önkormányzat lebetonoztatta a teret, de ez már senkinek nem volt gond – kezdte Tamás Attila roma aktivista. – De a témára visszatérve… azóta a számozott utcán élők kilátástalansága csak mélyült. Továbbra sem tudni, mi lesz velük. Kétszáz család élt ott két évvel ezelőtt, mára a fele eltűnt. Szó szerint, ugyanis nem tudni, hova mentek. Akik maradtak, azoknak továbbra is kilátástalan a helyzetük, rettegnek, ha meglátják a postást…

Volt-e értelme a két évvel ezelőtti tüntetésnek? – kérdeztük. „Talán annyi, hogy felhívtuk a világ figyelmét arra, mi történik Miskolcon. Amerikai, európai politikusok is jártak itt, és az Európai Parlamentben is téma volt. Azért azt kijelenthetem, a tiltakozás valamennyire lassította a folyamatokat” – fogalmazott Tamás Attila. Hozzátette: alternatív szakmai bizottság is alakult, ami segíti a nyomortelepeken élőket, de ezzel a bizottsággal nem tárgyal az önkormányzat.

A tiltakozások miatt a Fidesz-KDNP és a polgármester két éve aláírásgyűjtésbe kezdett. Azt kérdezték a miskolciaktól, támogatják-e az önkormányzat nyomortelep-felszámolási programját, 35 ezren – aláírásukkal – mondták ki, hogy igen. Ez a későbbiekben többször is hivatkozási alapja volt az önkormányzatnak, például akkor, amikor az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy Miskolc közvetett módon hátrányosan megkülönböztette a számozott utcai lakókat azáltal, hogy az önkormányzati lakásokból álló városrész felszámolását megfelelő elhelyezés biztosítása nélkül kezdte meg. A városvezetés több fórumon is megtámadta a határozatot, majd a jogerős döntés végül az volt, végre kell hajtania a hatóság döntését. Az aláírásokra hivatkozva a miskolci városvezetés azonban mindig kijelentette: nem állnak meg, folytatják a nyomortelep-felszámolást.

Hányan maradtak?

Most hol tart a felszámolás, hány ingatlan áll üresen, mikor kezdik a bontást, és hova költöztek a lakók? – többek között ezeket kérdeztük az önkormányzattól. Kérdéseinkre későbbre ígértek választ.

Kisajátítás

A számozott utcákon nemcsak önkormányzati bérlakások vannak, hanem magántulajdonban lévő ingatlanok is. A stadionépítés miatt ezek kisajátítását is megkezdte az önkormányzat. A közelmúltban számoltunk be arról, hogy a tulajdonosok többsége kevesli a felajánlott vételi díjat. A hivatal egyelőre nem nyilatkozott, mondván, folyamatban lévő hatósági ügyekről van szó.

Szociális lakásügynökség

Idén áprilisban – két évvel azután, hogy bejelentették, elindul a számozott utcák felszámolása – szociális lakásügynökség kialakításáról döntöttek a miskolci képviselők. Mindezt az Esélyegyenlőségi Terv keretében hozták létre, azzal a céllal, hogy a számozott utcákat érintő telepfelszámolás során előállt lakhatási problémákat megfelelően kezelhessék. A lakásügynökséget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működteti, és a szervezet dönt majd arról is – más civil szervezetekkel együttműködve –, hogy kik költözhetnek ezekbe a lakásokba. Az elfogadott intézkedés szerint 30 lakás kerül a szeretetszolgálat kezelésébe, négyről már tudni, ezek a számozott utcán vannak.

- N. Szántó Rita -