Közlemény - NAV: Mezőgazdasági őstermelők személyijövedelemadó-bevallási kötelezettsége

Miskolc - A személyijövedelemadó-törvény meghatározza a mezőgazdasági őstermelő fogalmát, mely szerint őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki saját gazdaságában a törvényben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a családi gazdálkodónak minősülő személyt és e személynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját.

A 2014. évi személyijövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségükről főszabályként a többi magánszemélyhez hasonlóan az őstermelők is a 1453 számú bevallásban adnak számot, melyet 2015. május 20-ig kell eljuttatni az adóhatósághoz. Az adókötelezettség teljesítésének része az adózási és jövedelemszámítási módra vonatkozó nyilatkozattétel.

A magánszemély az őstermelés bevételéből 3-féle módon határozhatja meg a jövedelmét:

Őstermelői bevételnek minősül az adóévben kiutalt területalapú támogatás teljes összege, erdőtelepítés esetén a kiutalt jövedelmet pótló támogatás, illetve a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítés egyaránt.

A magánszemély – a bevételként elszámolt támogatások összege nélkül számítva – 600 ezer forintot meghaladó, de 4 millió forintnál nem több éves bevétel esetén az adóévben elért bevételének feltüntetése mellett nyilatkozhat, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme. A nyilatkozat feltétele, hogy az őstermelő rendelkezzen legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegű költségszámlával. Nemleges nyilatkozat esetén az őstermelőnek kizárólag egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége van, a bevétel 5 százaléka után 15 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.

Amennyiben a tételes költségelszámolást választó kistermelő nem él a nemleges nyilatkozat lehetőségével, a számlával igazolt költségein felül korrigált bevételének 40 százalékát kistermelői költségátalány címén a költségei között érvényesítheti. Ebben az esetben a tárgyévben keletkezett veszteséget elszámoltnak kell tekinteni.

A korábbi évekről áthozott veszteség az őstermelésből származó jövedelem 50 százalékáig vehető figyelembe, melynek levonása utáni jövedelem az összevont adóalap részét képezi. A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó mezőgazdasági őstermelőt e tevékenységéből származó jövedelme utáni adó összegéből legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg, amennyiben rendelkezik mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által vezetett ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számmal (MVH ügyfél-azonosító szám).

Átalányadó választása esetén az állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó bevételnek a 6 százaléka, más, egyéb őstermelői tevékenységből származó bevételnek (ideértve a támogatások összegét is) pedig a 15 százaléka jövedelem. A személyi jövedelemadó kötelezettségen felül a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az összevont adóalapba tartozó jövedelem után 27 százalék, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő 15 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles. A biztosított mezőgazdasági őstermelő jövedelméből mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás alól a biztosított őstermelő járulékalapja, azaz az egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell az őstermelő által fizetendő járulékok alapjával.

- dr. Körtvélyesi Zsuzsanna, Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóreferens, főosztályvezető -