Elátkozott partból régióközpont

Miskolc - Ipari tengelyre és mezőgazdasági alapokra épülhet a megye fejlesztési stratégiája.El még nem készült, az utolsó fázisban van a megye gazdaságfejlesztési stratégiája – mondta szerkesztőségünk vendégeként pénteken dr. Mengyi Roland, a megyei közgyűlés elnöke.

– A 2014–2020 közötti ciklus fejlesztési irányvonalának tervezése történik, de ez nem egy 7 évre szóló terv, 20-30 évre határozhatja meg az irányvonalakat, amihez a következő hét év forrásait társítjuk. Ezért is indítottunk el egy roadshowt, hogy megismertessük ezeket az elképzeléseket – hangsúlyozta. Hozzátette, megyénk régióinak sajátosságait figyelembe véve határozták meg azokat a pontokat, amelyek mentén elképzelik a fejlesztéseket.

Melyek ezek az elvek?

Dr. Mengyi Roland: Adottságaink és lehetőségeink alapján nem csak az országban, de keletközép-európai kitekintésben is vezető régió lehetünk. Ehhez jól kell tudni sáfárkodni a rendelkezésre álló „eszközeinkkel”, és komoly tartalommal kell megtölteni a programokat. Mivel megyénken belül is eltérőek az adottságok, területileg más típusú fejlesztések válnak szükségessé. Ennek egyik része a borsodi ipari tengely, ami ágazatspecifikus ipari reorganizációt igényel. Az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tengely mentén a szén- és acélipar, vegyipar, gépipar, valamint az IT lehetnek a kulcságazatok. Az ipari tengellyel párhuzamosan beszélnünk kell az abaúji-csereháti és a zempléni-Tokaj-hegyaljai térségről, ahol mezőgazdasági alapú fejlesztéseket tervezhetünk. Előbbinél gyümölcsös-kertészetek, és az élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó könnyűiparnak kell fontos szerepet kapnia. Hegyalján értelemszerűen a szőlészetek-borászatok, valamint a gasztronómia és turizmus kell, hogy a fejlesztési programok középpontjában álljanak. Zemplénben pedig az erdő- és vadgazdálkodás mellett a turisztikának lehet nagy szerepe, természetesen mindkét területhez kapcsolódnia kell a könnyűipari, élelmiszeripari fejlesztéseknek, valamint a kézműves termékeket preferáló ágazati fejlesztéseknek is. Mindemellett fontos – nem csak a fejlesztéspolitikai és gazdasági logika mentén – egy logisztikai tengely fejlesztése. Ennek érdekében meg kell valósítani a mezőkövesdi repülőtér, az M3-as autópálya, a tiszaújvárosi kikötő és a vasúthálózat fejlesztését és összekapcsolását.

Az utóbbi időben azt lehetett hallani, hogy partvonalon kívülre került mind a kövesdi reptér, mind a tiszaújvárosi kikötő fejlesztése...

Dr. Mengyi Roland: Ki is került, de sikerült visszahoznunk a fejlesztési célok közé, s immár az országos területfejlesztési tervekben is szerepel az egyéb nemzetközi fejlesztésű repülőterek között a kövesdi, Tiszaújváros pedig újra országos minősítésű kikötő lett a Tiszán. Olyan fejlesztési rendszerről beszélünk, amely piaci alapon is képes kell, hogy legyen arra, hogy megálljon a lábán. Ehhez azonban elengedhetetlen a piaci szereplők szerepvállalása és a piaci környezetet is ehhez kell igazítani. S ha megvannak a prioritások, ha elindulnak a fejlesztések, ha új befektetőket tudunk idecsábítani és az új beruházások új munkahelyeket is hoznak létre, mindehhez komoly logisztikai rendszerre, háttérre lesz szükség.

Forrás is lesz ehhez?

Dr. Mengyi Roland: Gazdaságfejlesztés, K+F, a foglalkoztatás és a versenyképesség növelése – erre lehet fordítani a következő ciklus uniós forrásainak 60 százalékát. Szóval igen, lesz hozzá forrás. És úgy tűnik, fogadókészség is a vállalkozások részéről. Az látszik, hogy az adókörnyezet és a munka törvénykönyvének szabályozásai az egyik legjobb feltételeket kínálják a régióban, és ehhez óriási kihasználatlan erőforrás társul, hiszen, bár jelentősen csökkent a számuk, még mindig nagyon sokan keresnek munkát. Mindez sok befektetőt vonzhat.

Mint ahogy vonzó lehet az is, hogy kiemelt fejlesztési központtá nyilvánították Miskolcot...

Dr. Mengyi Roland: A bejelentés értelmében az intelligens szakosodási stratégia alapján kiemelt szerepet szán a kormány Miskolcnak és térségének, ami kiválóan illeszkedik a borsodi ipari tengely elképzelésbe. A kormány igyekszik úgy irányítani egy-egy város esetében a programokat, hogy a lehető legjobban tudjon fejlődni. Győrben az autóipar volt az alap. Most ránk vár az a feladat, hogy meghatározzuk, milyen szerepet szánunk Miskolcnak és térségének. De nemcsak ehhez, a megyei fejlesztési tervhez is várjuk az ötleteket. A megyei önkormányzatnál, a fejlesztési ügynökségnél, a miskolci önkormányzatnál, valamint a megyei kereskedelmi és iparkamaránál is megvan az a felület, ahová bárki eljuttathatja a véleményét, javaslatait. Közösen kell meghatároznunk, hogy melyik az az irány, amire hangsúlyt kell fektetni. Az biztos, hogy a K+F-nek kiemelt jelentősége van, ezért is hoztuk létre nemrégiben a technológiai parkot a Miskolci Egyetemmel közösen. Szeretnénk, hogy híd legyen a tudás és a termelés között.

A formálódó megyei gazdaságfejlesztési stratégiában is megjelenik az itt működő vállalkozások véleménye?

Dr. Mengyi Roland: Igen. Sok visszajelzés, javaslat, kiegészítés és kritika érkezett már eddig is a vitaanyaghoz, amit igyekeztünk figyelembe venni a tervezés során.

Mi tűnik ki ezekből? Milyen irányba fejlődjön Miskolc?

Dr. Mengyi Roland: Még van néhány hetünk, így nem szeretnék előre summázni. Egy biztos, a célokat hozzá kell igazítani a megyei, országos és a régiós fejlesztésekhez, és komplexen kell kezelni. Azaz Miskolcnak kiegészíteni kell és nem versenyezni például Debrecennel vagy Kassával.

Mindehhez miniszteri biztosság is jár?

Dr. Mengyi Roland: Az ahhoz kellett, hogy megalapozzuk a munkát. Ez sikerült, most már azon kell dolgozni, hogy minél több új beruházásról számolhassunk be. És lehetőség szerint alapanyaggyárról, amire lehet alapozni a folytatást, félkész- vagy késztermékek gyártását. Így létesülhet minél több új munkahely, ami mindennél fontosabb abban a megyében, amire nem is olyan régen még „elátkozott partként” tekintettek.