A roma áldozatokra emlékeztek

Miskolc - A miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat 2010-ben nyilvánította emléknappá november 3-át.Először 2008. november 3-án követeltek hallos áldozatot a cigányok elleni támadások, Nagycsécsen egy negyven éves nő és 43 éves sógora vesztette életét, amikor a házukra Molotov-koktélt dobtak, majd több lövést is leadtak az azóta bíróság előtt álló elkövetők, ezért a miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat ezt a napot hivatalosan is az emlékezés napjává nyilvánította.

Bár először Nagycsécsen volt halálos áldozata a rasszista indíttatású bűncselekmény-sorozatnak, korábban is történtek támadások: 2008. július 21-re virradó éjszaka lövéseket adtak le három, romák által lakott házra Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén több Molotov-koktélt dobtak két, egymás mellett álló házra, majd lábon lőttek egy, a házból kilépő nőt, szeptember 5-én pedig Nyíradonyban tüzeltek egy házra, amelyben romák aludtak, de nem sérült meg senki, aztán szeptember 29-én Tarnabodon ismét Molotov-koktélokat dobtak és rálőttek cigányok házaira... A nagycsécsi kettős gyilkosság után a támadók Alsózsolcán megsebesítettek egy 19 éves, a házuk lépcsőjén fát vágó fiatalembert, aztán 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön egy ötéves fiát a felgyújtott házukból kimenekíteni igyekvő apát és a gyereket lőtték agyon. A támadásban két másik gyerek is megsérült. Tiszalökön április 22-én este egy cigány férfi indult dolgozni, amikor halálos lövés érte, azt ez év augusztusában Kislétán egy asszonyt öltek meg, 13 éves kislányát pedig életveszélyesen megsebesítették.

A miskolci szervezők közös emlékezésre hívnak minden jóérzésű embert ezen a napon, mert ahogy fogalmaztak, csak az emberi jóság és szeretet képes ledönteni a rasszizmus falait, ehhez pedig az kell, hogy megismerjük egymást, egymás kultúráját és a bűnt - aminek nincs színe - ítéljük el!

Szombaton valamennyi, etnikai hovatartozása miatt fenyegetett, megtámadott emberre emlékeztek a miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat által szervezett rendezvényen.

Délben vetítéssel kezdődött a megemlékezés, ami a cigányok kirekesztését, esetenként önszegregálását mutatta be képekben, 1920-tól kezdődően, aztán filmvetítés következett. Ezt követően a megjelentek újra átbeszélték a történteket, azt, hogy mi vezetett idáig, és hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy még hasonló se történhessen meg a jövőben.

Sötétedés után az Árpád úton elhelyezett Roma Holokauszt Emléktáblánál gyújtották meg az emlékezés lángjait. A megemlékezésen ünnepi beszédet és verset mondott Glonczi Ernő antropológus, költő, majd a szendrőládi Cursillos Kórus és a Romano Teatro Cigányzenekar adott rövid műsort.