„Valakik ott állnak a sötétben”

Miskolc - A mai diákokat már nem érdekli annyira az ügynöklista, mint a tíz évvel ezelőttieket.Újra parlamenti vita tárgya lett az ügynöklista kérdése. De vajon előkerül-e a téma a középiskolákban? Mit tanítanak a történelemtanárok a titkosszolgálati hálózatról, és érdekli-e a diákokat az ügynöklista nyilvánosságra hozatala? Ezt kérdeztük Nyíri Zoltántól, az Avasi Gimnázium történelemtanárától, aki elöljáróban elmondta: a Kádár-korszak az utolsó gimnáziumi év második félévében tananyag. Téma a besúgó hálózat működése, és téma az is, hogy mi volt ezzel a célja az akkori diktatórikus rendszernek. A tankönyvek és a történelemtanár is elítéli a titkosszolgálati hálózat működését, az ügynökökre vonatkozó állásfoglalás azonban hiányzik a tananyagból. A könyvekben egy halvány utalást találni csak ezzel kapcsolatban, hogy a diákokban negatív érzelmeket ébresszen azok iránt, akik ilyen módon együttműködtek a rendszerrel. A tankönyvek olyasmit írnak, hogy „valakik ott állnak a sötétben. De vajon kik lehetnek azok? Az ügynökök?” – idézte a történelemtanár.

Nem kérdezgetnek

Nyíri Zoltán tapasztalatai szerint ma a diákokat sokkal kevésbé érdekli és hozza lázba az ügynöklista, mint a tíz évvel ezelőtti tanulókat. Nem kérdezgetnek sokat, érzelmileg nem érinti meg őket, nem maradnak ott történelemóra után vitázni. A tanár szerint ez azért lehet, mert a mai 17-18 évesek szülei gyerekként vagy diákként élték meg a Kádár-korszakot, tehát nekik sincs közvetlen tapasztalatuk a besúgó rendszerről. A nagyszülők talán tudnának mesélni, de nem jellemző, hogy a mai diákok erről a témáról kérdezgetnék a nagypapát vagy a nagymamát.