Eladósodott borsodi falvak a tönk szélén

Megyénk egyik nagyon szegény

településének,

Tiszaladánynak a

helyzetéről kérdeztük

Szarka Tamás

körjegyzőt, aki, mivel hozzá tartozik

Csobaj is, arról is beszélt

nekünk.

Nagy a baj? Nagy – mondja Szarka

Tamás, aki először

Tiszaladány anyagi

körülményeit mutatja be. A falu (az

önkormányzat) likviditási

problémákkal küzd, elvesztette a

hitelképességét.

Hitel a működésre

Mire ment el a felvett pénz? Mennyivel

tartoznak? – kérdeztük. A

hitelekből a működést

fedezték – tudjuk meg –, mintegy

tízmillió forint az

adósság. Túl ezen tartoznak a

közszolgáltatóknak: az

áramért, a vízért, a

szemétszállításért,

a gázért. A településen

720-an laknak, több mint száz a

segélyezett. A legnagyobb foglalkoztató

az önkormányzat. Van még egy

mezőgazdasági szövetkezet, annak se

rózsás a helyzete. És egy

boltocska. Korábban „önhikis”

volt Tiszaladány, de amióta

tagiskolaként működik az

oktatási intézményük,

elvesztették ezt a státuszukat, ami addig

évi 15-20 millió forint állami

pénzt „hozott”. A helyi

betévelek minimálisak, csak az

állami támogatásra (a

normatívára) számíthatnak.

Többször előfordult, hogy késtek

az önkormányzati alkalmazottak

kifizetésével.

Az adható nem adható

Csobaj (még) hitelképes –

mondja a körjegyző, ott valamivel magasabbak

a bevételek is. Nekik viszont évi 20

milliót kell hozzátenniük az

iskolájuk működtetését

felerészben finanszírozó

állam 20 milliójához. A

nyolcszáz lélekszámú

faluban pár helyi vállalkozó

adója jelenti az ott keletkező

bevételt. Szarka Tamás

hozzáteszi: csak olyan pályázaton

indulhatnak el, amelyen az önrész nem

nagyobb 10, még inkább 5

százaléknál. De még annak

az előteremtése is gond. Hogy mégis

miből? Hitelből. A közalkalmazottak

már nagyon régen nem kapnak

úgynevezett adható juttatásokat,

csak a kötelezőt. Közüzemi

és beszállítói

tartozások itt is vannak, és nőnek.

Csődbe mehetnek a falvak? Mit hoz a

jövő, mi következik a jövő

évi elvonások után? –

kérdezzük.

A körjegyző pontosít:

önkormányzatnál nem

csődről, hanem

adósságrendezési

eljárásról beszélünk.

Ha erről dönt a testület, akkor

pénzügyi gondnokot kapnak, aki

megpróbál önkormányzati

vagyont értékesíteni, illetve a

beszállítókkal, a bankkal

egyezkedni. Szarka Tamás

szerint már most is nagy, és egyre

nő a baj. Tudomása szerint több ilyen

adósságrendezési

eljárás is volt már a

megyében.

És azután? Ha nem javulnak a

feltételek, nincs kiút.

Szabados Gábor

• Milliókat ad a borsodi

szegényeknek

és parasztok laknak..

– Segélyosztáskor

Csenyétén  

nehéz helyezetben