2009.04.09. 09:55
Római kori mécses Miskolcon ötezerért
<p>Miskolc - Szerencsére nem gyakran<br /> történik meg, ami vasárnap Miskolcon<br /> megesett: valaki sétál egy<br /> régiségvásáron és a<br /> portékák között római kori<br /> leleteket talál.</p>
Azért szerencsére, mert kormány
rendelet tiltja, hogy piacokon,
vásárokon kulturális
javakat forgalmazzanak, ezzel a tárgyak
nimbuszát igyekszik megóvni az
állam. Valamint a törvény szerint:
minden régészeti lelet az
állam tulajdona, a megtalálási
helyről, azt elmozdítani csak
engedéllyel lehet. Ezért a
vasárnapi esetnél nemcsak magával
az árusítással vétett az
eladó, de az is kérdés, hogy
kerültek hozzá a kincsek. Ezt
Paszternák István, a
Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal
észak-magyarországi irodavezetője
mondta portálunknak. Mintahogy azt is ő
hogy történt a vasárnapi eset.
– Egy régész kollégám
sétált a
régiségvásáron,
amikor szokatlan tárgyakra bukkant –
kezdte Paszternák
István. – Elsőre biztos volt
benne, hogy eredeti, római kori
leletről van szó. Szólt a
hivatalnak, rendőrségnek, akik kimentek a
helyszínre és
megállapították, hogy a
régész nem tévedett
– tudtuk meg. Az irodavezető szerint az
árus azt mondta: a tárgyakat,
szántás után a földből
szedte fel, és tudta, hogy leletekről van
szó. Ennek ellenére – mint
kiderült – egy római agyag
mécsest mindössze 5 ezer
forintért árult a
vásáron.
Mennyit ér ez a lelet? „Van
kereskedelmi értéke, de ami ennél
is fontosabb az az eszmei” –
válaszolta Paszternák
István. Mint mondta: a tárgyak
persze műkincsként is
értékesek, de a legfontosabb, hogy
információforrásként is
működnek, egy adott korról adnak
leírást. Ezért – folytatta
– nem lehet forintosítani a kárt,
amelyet okoz egy-egy műkincstolvaj.
"Kutya meg sem ugatja"
Azt azért Paszternák
István hangsúlyozta: nem az
évszázad bűncselekménye, amit
a régiségvásáron
kirakodó árus elkövetett, hiszen
két zacskónyi tárgyat
találtak nála. Ennél sokkal
értékesebb dolgok tűnnek el
úgy, hogy a kutya meg sem ugatja azokat –
fogalmazott. Abból a szempontból azonban
fontos lehet, hogy a problémával
foglalkoznak – tette hozzá.
A problémával, amivel manapság
gyakran találkozni: sokan
fémdedektorokkal vadásznak a
régészeti leletekre.
Paszternák István
elmondta: 1990 után vált ez
népszerűvé, de akkor még csak
külföldön lehetett fémdedektorhoz
jutni. Ma már Magyarországon is meg lehet
vásárolni a
fémkereső-műszereket, és ezt
nem is tiltja a törvény. Egészen
addig, amíg valaki régészeti
lelőhelyen nem használja azokat
– hangsúlyozta az irodavezető. Ott
ugyanis csak régész kereshet
ilyen eszközzel, ő is csak akkor, ha
kutatóintézet tagja – tudtuk meg.
Jól |
védik a magyar
műkincseket
Nem csoda, hogy hazánkban sokan
próbálkoznak
kincskereséssel, hiszen
kiemelkedően sok – 100-150
ezer lelőhely van. Amit –
ahogy Paszternák
István fogalmazott
– lehetetlen szemmel tartani. Az
azonban visszatartó erő
lehet, hogy jók a hazai
leletek, műkincsek
védelmére
vonatkozó jogszabályok
– vélekedett.
Hozzátette: az állam
igyekszik bebiztosítani a
kincseket, hogy ne
herdálódjon el a nemzeti
vagyon, ami nemcsak magyar, hiszen
más népek leletei is
megtalálhatók
nálunk.
És keresik is ezeket, mint fent
írtam: fémdedektorral is.
Megyénkben a Bükk
hegység is számos
lelőhely otthona, és ezeket
sorozatban rabolják ki –
mondta Paszternák
István. Nincs
nehéz dolguk, hiszen sok esetben
csak egy
Bükk-térképre van
szükségük az
illegális
kincskeresőknek –
hangsúlyozta. Éppen
ezért 2005-ben született
egy megállapodás, amely
szerint a nemzeti parkok
természetőrei nemcsak a
természetkárosítás
ellen lépnek fel, de a
régészeti
lelőhelyeket is
felügyelik.
jó, míg nincs a
neten
Az illegális
műkincskeresők dolgát
megkönnyítheti az
április 1-étől
érvényes
kormányrendelet, miszerint a
hazai lelőhelyeket az interneten
nyilvánossá kell tenni.
Paszternák
Istvántól azt is
megtudtuk, hogy ezek az adatok eddig is
nyilvánosak voltak, csak nem a
világhálón. Mint
mondta: aki bemegy a hivatalba,
kikérheti azt, hogy az
általa megvásárolt
terület régézseti
hely, vagy sem. Valamint –
folytatta – rendezési
tervekhez is adnak ilyen
információkat.
Az április elsejei
bevezetés ellenére a
Kulturális
Örökségvédelmi
Hivatal honlapján nincsenek meg
ezek az adatok, csupán egy
elnöki levél, amely
elmagyarázza, hogy miért
nincs kint a lista.
Paszternák
István elmondta: a
legtöbb szervezet tiltakozott az
ilyenfajta nyilvánosság
ellen, azzal indokolták:
káros és
megtévesztő.
Az irodavezető nem tudja mi lesz a
jövőben, de ahogy
fogalmazott: azoknak a perceknek
örül, amikor nincs a neten ez
az adatbázis.
Kapcsolódó cikkek:
van
Vékony kötélen
aláereszkedő rabló,
sötét szoba,
pásztázó vörös
fények. N. Szántó Rita
jegyzete.
értékek a miskolci
régiségvásáron
Nemcsak a vásárlók és
érdeklődők nézelődtek,
hanem a rendőrök és a
Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal
munkatársai is kint voltak az
elmúlt hétvégén
Miskolcon megrendezett
régiségvásáron.