Gyurcsány Ferenc: „... Rád gondoltam...”

Az Észak-Magyarország–Borsod Online szerkesztőségének vendége volt a minap Szűcs Erika, Miskolc (eddigi) alpolgármestere, az új szociális és munkaügyi miniszter. A vele készült interjú kérdéseinek egy része olvasóinktól, portállátogatóinktól, az Észak-Agora Miskolc levelezőitől származik.

ÉM: Hogyan, milyen körülmények között tudta meg, hogy önt kívánja a szociális és munkaügyi miniszteri poszton látni Gyurcsány Ferenc?
Szűcs Erika: Április 26-án, szombaton délután. Felhívott, és megkérdezte: mikor tudok bemenni. Mondtam, hogy Pesten vagyok, és nemsokára nála voltam.

ÉM: Tudta, vagy sejtette, hogy miért hívja a miniszterelnök?
Szűcs Erika: Nem. Fogalmam se volt róla. Bementem hozzá, és közölte: átalakítást tervez a kormányban. Olyan embert akar a szociális és munkaügyi tárca élére, aki jól ismeri a szociális területet, aki olyan vidéken él, ahol az ilyen feladatok kezelése kiemelten fontos, aki nő, akiben van empátia. Hozzátette: végignézte a parlamenti képviselők névsorát, és ez alapján rám gondolt.

ÉM: Rögtön igent mondott?
Szűcs Erika: Kértem, hadd gondoljam végig. Ha valamit elvállalok, azt szeretem száz százalékosan csinálni. Vasárnap adtam választ.

ÉM: Megkérdezte a miskolci polgármestert?
Szűcs Erika: Először a családommal beszéltem meg, azután Sándort (Káli Sándor polgármester – a szerk.) kérdeztem. Gratulált, és azt mondta, megtiszteltetés a jelölésem.

ÉM: Mielőtt a szakterületéhez kapcsolódó kérdéseket feltenném, egy, a miskolciak számára nagyon lényeges téma: a fűtőerőmű ügye. Megveszi a város? Megveheti? Vagy a Magyar Villamos Művek továbbra is ragaszkodik az általa „kijelölt” vevőhöz, az Elmibhez? Per lesz?
Szűcs Erika: Ha eladják, csak Miskolc lehet a vevő.

ÉM: Ez biztos?
Szűcs Erika: Igen. Ugyanakkor hozzáteszem: az Elmib kisebbségi tulajdonosságának volnának előnyei a város számára.

ÉM: Hogyhogy? Csak így kerülhető el a per?
Szűcs Erika: Az első pillanattól azt az álláspontot képviselem, hogy Miskolcnak egyedül túl drága az erőmű. Lehetne a végsőkig harcolni, de nincs értelme 15 milliárd forinttal eladósodni.

ÉM: Egyszóval ezért fog lobbizni?
Szűcs Erika: Így is fogalmazhatunk, de még egyszer kijelentem: az Elmibé nem lehet az erőmű.

ÉM: A szociális segélyezés gyakorlata sokakban kelt ellenérzést. Hogy finoman fogalmazzak. Az emberek rendteremtésre, átláthatóságra, igazságosságra vágynak.
Szűcs Erika: Okkal, joggal. Az Agorán feltett kérdéseket magam is olvastam, ezek legtöbbje ebben a témában született. Például megfogalmazzák a nyilvántartás pontosításának igényét. Igen, egyesíteni kívánjuk a szociális és a munkaügyi adatbázist, úgy tűnik, hogy ez megoldható.

ÉM: Mikorra?
Szűcs Erika: Szerintem 2009-re működőképes tud lenni a rendszer. Az Út a munkához program számos összetevőből építkezik, része a munkáltatók hatékonyabb ellenőrzése, a szociális segélyezés rendszerének átalakítása. A rendszeres szociális segélyhez most „együtt kell működni” a munkaügyi központtal, a jelenlegi terv szerint legalább 15 napot kell dolgozni negyedévente, én szeretném, ha ez kétszer annyi lenne. A rendszeres szociális segély természetben adható nagyságát 60 százalékra emelnénk. Ma 170 ezren kapnak rendszeres szociális segélyt. Meg kell nézni, hogy van-e annyi munkahely, munkaalkalom, amennyit a tervezet megkíván. De lehet és kell is teremteni munkát, ezt fogjuk támogatni, bevonva a vállalkozói szférát. És kikérve a polgármesterek, a munkaügyi központok véleményét, igénybe véve tudásukat. A segély feltételeként megszabott munka az első szakaszban főleg közmunka. Ami nagyon fontos: a munkanélküli segélyből élés ne legyen továbbra is életstratégia. Ugyanakkor tudni kell, hogy a szociális terület szabályozása roppant érzékeny terület. Ha egy helyen hozzányúlunk, az másik két helyen okozhat problémát.

Szabados Gábor

Kapcsolódó cikkek:

• Kérdezze Szűcs Erikát!
• Szűcs Erika: "Nem kívánok vizionálni" 
• Veszünk fűtőművet?