2007.11.19. 08:02
A mi kis síparadicsomunk
<p>Hiába kétlik egyesek, mondhatom: örömmel számolunk be, ha valami igazán jó hír van, valami kisebb- nagyobb sikertörténet játszódik le környezetünkben. - <STRONG>Pap Gyula jegyzete.</STRONG></p>
Annak is nyomós oka van, hogy miért nem ez uralja lapfelületeinket és nem is feltétlenül a jó hír fogadására képtelenségünk az oka. Egyszerűen – bízom benne az olvasók nagy részével együtt – természetesnek tartjuk, ha jól mennek a dolgok. (Persze, tudom nagyon nem mennek jól egyes ügyek, nevezhetjük akár tarthatatlannak is - azokról máskor.)
A bükki síközpont az első adandó alkalommal – a tavalyi ínséges időszak után – megnyitotta kapuit. Az emberek remekül reagáltak, nem vakargatták a fejüket, hogy hátha nem is jó a hó, biztos nem lehet parkolni ... Kapták magukat, a családot és "felugrottak" szánkózni, síelni, levegőzni - vagy ezren. Akadtak kisebb műszaki gondok, nem biztos, hogy ideális ütemben indultak a felvonók, panaszosok mindig vannak, de délutánra kipirult arcú gyerek- és felnőttsereg távozott egy üdítő nap élményével.
Így most egy pozitív történésről adhatunk számot, azoknak is akiket azzal a bizonyos hat lóval sem lehet - különböző okokból - oda kivonszolni.
A megkérdezettek a helyszínen egybehangzóan értékeltek: egy kellemes családi programhoz, egy egészséges kikapcsolódáshoz ideális helyszín a Mi Bánkútunk.
- Pap Gyula -
Kapcsolódó cikkek: