A szakemberhiány húzná föl a vendéglátós béreket

Becslések szerint a koronavírus-járvány időszakában a hazai turizmusban és a vendéglátásban dolgozók összességében harmada, borúlátóbbak szerint fele veszítette el a munkáját. Az adatokból az tűnik ki, hogy a társas vállalkozásoknál dolgozók tarthatták meg nagyobb arányban munkahelyüket. A munkavállalók részéről megrendült a bizalom az ágazat iránt, ami megnehezíti az újraindításban a vállalkozások helyzetét. A kvalifikált munkaerőt a korábbinál is jobban meg kellene fizetni, a fiatal kezdőknek viszont általában sem végzettsége, sem tapasztalata nincs. A probléma megoldására ajánlják segítségüket a munkaerő-kölcsönző cégek, ám ez a vidéki, így a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei idegenforgalmi és vendéglátóipari vállalkozások számára nem igazán jelenthet megoldást.

A vendéglátóipar és a turizmus az elmúlt egy évben mindössze néhány hónapon át működhetett a megszokott keretek között. Az éttermekre és a szállodákra vonatkozó korlátozások az átoltottság emelkedésével fokozatosan megszűnnek ugyan, viszont az ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak az újrainduláskor komoly kihívással is szembe kell nézniük: a korábbinál is jelentősebbnek tűnő munkaerőhiánnyal. Ezzel kapcsolatban Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke egyenesen úgy fogalmazott: ez sok vállalkozásnál akár akadálya is lehet majd a nyitásnak.

Munka, kölcsönbe

Szendrei Mihály, a Miskolc és Térsége Turisztikai Egyesület elnöke úgy látja: azok tudnak könnyebben alkalmazkodni a nyitáshoz, akik minél több embert meg tudtak tartani. A bérigény emelkedése várhatóan be fog következni, hiszen amikor több munkavállalót keresnek, mint amennyi rendelkezésre tud állni, az felfelé fogja nyomni a béreket. Különösen azért, mert bizonytalan helyzetben van az ágazat, amit most már a munkavállalók is belekalkulálnak a fizetésről szóló egyezkedésbe.

Az új alkalmazottak tapasztalatlanok és gyakorlatlanok – Szendrei Mihály

Ha egy vállalkozás tartani akarja a bérrel kapcsolatos kiadásait, rá van kényszerítve, hogy kevésbé képzett embert és minél fiatalabbat vegyen fel, hogy ezzel is próbálja életképessé tenni a vállalkozását. Ez a nyitás kezdetén okozhat problémát és működési zavart, amikor az új alkalmazottak tapasztalatlanok és gyakorlatlanok. Mindezzel együtt számítani lehet a szakma további felhígulására, mert az iskolarendszer nem bírja pótolni a pályaelhagyók után maradt űrt – vélekedik.

A problémák megoldására átmeneti megoldást jelenthetnek a munkaerő-kölcsönzők szolgáltatásai. Czellecz Zoltán, a Work Force operációs igazgatója szerint érdemes elgondolkodniuk a vendéglátásban, turizmusban tevékenykedő cégeknek is az alternatív foglalkoztatási formákon. Szóba jöhet számukra a munkaerő-kölcsönzés, a diákmunka vagy akár az egyszerűsített foglalkoztatás is.

Munkaerő-kölcsönzés esetén a megbízó a toborzástól az adminisztrációs feladatok ellátásáig komplex szolgáltatást kap, és rugalmasabban kezelheti az adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség teljesítését, ami különösen a nyitás során a várhatóan magas költségek miatt fontos szemponttá válhat.

Borsod-Abaúj-Zemplénben több új vendéglátóhely és szálloda fog nyílni a közeljövőben, amelyek ugyancsak keresik az alkalmazottakat. Ebben a régióban azonban nem igazán járható út a munkaerő-kölcsönzés, állítja Bágyi Péter, a Bokik idegenforgalmi és vendéglátóipari osztályának elnöke. A fővárosban lehet ennek szerepe, ahol jelentősebb mozgás van a munkahelyek között, de vidéken ez nem működőképes, még ha valaki nehéz helyzetbe is kerül most azért, mert korábban elküldte a kollégáit.

A szakember úgy vélte: a munkavállaló, aki hosszú távra tervez, annak az az érdeke, hogy hosszú távra szóló munkaszerződése legyen. Szakácsból és pincérből nagy hiány mutatkozik a megyében, ám amellett, hogy a bérigények emelkedtek, a vállalkozások költségei is jelentősen nőttek. Ez érdekes helyzetet teremt az idegenforgalmi munkaerőpiacon most, hogy az elsődleges cél a rentábilis újranyitás lenne.

Az ágazat Nyugat-Európában is problémákkal küzd. Egyelőre nagy a bizonytalanság, mikor nyílnak meg a határok, és hiányzik a jogszabályi háttere az oltási igazolványok használatának is. Bágyi Péter úgy látja: lesz változás a munkaerő kiáramlásában, de bízik benne, hogy sok tehetséges ember Magyarországon fog maradni azok közül, akik korábban külföldi szállodákban dolgoztak.

Bizonytalanság a vendéglátóiparban

– A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének továbbra sincsenek egészen pontos adatai arról, mennyi munkavállalót veszített a koronavírus-járvány okozta leállás idején az ágazat, de a pandémia előtt a vendéglátásban dolgozó mintegy kétszázezer ember közül a becslések szerint 70-80 ezren, de akár 100 ezren is elveszíthették az állásukat. A szállodaiparban pedig nagyjából a pandémia előtti létszám fele maradhatott csak meg. Az most az egyik legfontosabb kérdés, hogy az elbocsátott dolgozók közül mennyien éreznek majd hajlandóságot arra, hogy visszatérjenek, hiszen a legutóbbi zárás elrendelése óta is eltelt közel fél év, és a legtöbben már máshol elhelyezkedtek. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy nagyon sok munkavállaló csalódott a munkaadójában, mert amikor bekövetkezett az ágazat mélyrepülése, nem kapott segítséget, így nem biztos, hogy hasonlót még egyszer megkockáztatna. Akik viszont visszatérnek, várhatóan magasabb fizetésért vállalnak munkát, ami növeli a vállalkozások költségeit, amit kénytelenek lesznek beépíteni az áraikba is – fogalmazott Flesch Tamás, a szövetség első embere.