Pénzügyekben kerülik a kockázatot a fiatalok

Pénzügyeikben tudatosabbakká váltak a felsőoktatási hallgatók, fontos számukra, hogy legyen megtakarításuk, de leginkább biztonsági tartalékra gyűjtenek – derült ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb kutatásából, amely a 18–25 év közötti korosztály pénzügyi tájékozottságáról ad helyzetképet.

Tudással sem

A vizsgálatot egy 2013-as felmérés után 2020-ban ugyanazzal a módszertannal végezték el öt hazai egyetem mintegy kétezer hallgatójának a megkérdezésével. Ebből kiderült: a mostani fiatalok nagyobb mértékben túlértékelik pénzügyi-gazdasági ismereteiket, mint hét évvel ezelőtti társaik, ugyanakkor pénzügyi döntéseikben hasonlóan kockázatkerülők. Ez a szemlélet alig változott, ami azért is elgondolkodtató, mert 2012-ben például még azok a hallgatók sem mertek rizikót vállalni, akik gazdaságtudományi területen tanultak, így elegendő pénzügyi tudással és magabiztossággal rendelkeztek.

A korábbi kutatás feltárta, hogy a diákok pénzügyi kultúrájának szintjét számos befolyásoló tényező együttesen határozza meg, többek között a nem, az életkor, a családi állapot, a származás, a lakáskörülmények, a képzés jellege, a diplomák száma és a külföldön töltött idő. Utóbbi azért érdekes, mert mint megfigyelhető volt: a más országban végzett tanulmányok vagy a külföldi munkavállalás erősítette az ebben érintett fiatalok pénzügyi látásmódját, hiszen rá voltak kényszerülve arra, hogy megismerjék a helyi pénzügyi szokásokat, pénzügyi termékeket és alkalmazkodjanak a helyzethez.

Nyaralás, utazás, lakás

Az egyetemi hallgatók céljai között lényegi változást nem tapasztaltak a kutatók hét év távlatában: kiemelt helyen akkor és most is a szórakozás, az utazás, valamint a munkaszerzés volt számukra elsődlegesen fontos. Lényegi különbséget az autó- és lakásvásárlásban tapasztaltak, ami most markánsabb célkitűzésként fogalmazódott meg, mint 2013-ban. A 18–25 éves korosztályban a nőknél második helyen a nyaralás, utazás, fesztiválozás szerepelt, míg a férfiaknál a lakáscélú megtakarítás. A vállalkozás beindítása és fejlesztése is magasabb átlaggal jelenik meg a fiatalabb csoportnál, viszont ebben a körben a nők körében is emelkedett a vállalkozásindítási kedv.

A legnagyobb arányban azonban biztonsági tartalékra gyűjt a fiatal korosztály. 2013-hoz képest nőtt azoknak az aránya, akik rendszeresen meg tudnak takarítani, és emelkedett a megtakarítások átlagértéke is. A kutatásból azonban az is kiderült, hogy a fiatalok, illetve a nők jövedelme alulmarad az idősebbek és a férfiak jövedelméhez képest.

Vitatható tudásszint

A kutatásban megmérték, hogy a hallgatók mennyire vannak tisztában saját pénzügyi tudásszintjükkel. A számítások szerint a diákok mintegy fele ítéli meg reálisan önmagát, miközben a tudásukat túlbecsülők aránya 38,6 százalék, az alulbecsülőké pedig 10,37 százalék volt. A túlértékelt pénzügyi és gazdasági ismeretek annak a veszélyét rejtik, hogy nem eléggé megalapozott pénzügyi döntések születnek. Az egyetemisták valós vagy vélt pénzügyi tudásuktól függetlenül azonban mintegy 80 százalékban kockázatkerülők, azaz jellemzően nem vállalnak fel olyan kockázatokat, amelyek meghaladnák ítélőképességüket. Mindez viszont azzal járhat – állapították meg a kutatók –, hogy az indokolatlanul alacsony kockázatvállalás eltántoríthatja őket a vállalkozóvá válástól, vagy olyan pénzügyeket érintő tranzakciókat indítsanak, amely a jólétük növeléséhez járulna hozzá.

A kutatás eredményei alapján az Állami Számvevőszék megállapította: ahhoz, hogy a fiatalok pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége javuljon, nagyobb figyelmet kell szentelni a pénzügyi ismeretek oktatásán túl annak gyakorlati alkalmazására, illetve a befektetési és vállalkozási ismeretek elsajátítására.