Kiraktuk a telt ház táblát az idei Észak Állásbörzén

Másodszor rendezte meg lapunk a Miskolci Egyetemen az Észak Állásbörzét, amely a tavalyihoz hasonló sikert hozott: a többtucatnyi munkát kínáló cég, vállalkozás standjait sok százan keresték fel. Sokan már munkaszerződés konkrét ígéretével távoztak az állásbörzéről, mások több kedvező ajánlat közül választhatnak még.

Az állásbörze népszerűségének egyik oka az a már megyénket is nagyban érintő jelenség, hogy egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Utóbbi ma már legalább annyi fejtörést okoz a foglalkoztatási szakembereknek, mint az elmúlt évtizedekben az előbbi.

Félszáz stand

Miért vállalkozott az Észak-Magyarország napilap az állásbörze megrendezésére? Mert számunkra fontos, hogy a megyéről szóló hírek, információk közlésén túl részt vegyünk az olyan közösségek építésében, amelyek pátriánk és az itt élők boldogulását, fejlődését szolgálják. Lapunk olvasótábora jelentős részben munkavállalókból és munkáltatókból áll. Az általunk szervezett állásbörzék pedig lehetőséget biztosítanak arra, hogy ez a két tábor összetalálkozzék. A helyszínen aztán már csak a két félen múlik, hogy sikerül-e az akkor még „laza” kapcsolatot egy munkaszerződéssel szorosabbá fűzni, és ezzel az érdekeket egy irányba terelni.

Félszáz munkáltató és sokszáz munkát kereső találkozott csütörtökön az Észak Állásbörzén, amely jelzi, hogy – ahogy Maros Éva értékesítési vezetőnk köszöntőjében fogalmazott: „Az Észak-Magyarország ma már több, mint egy újság, mert tevékeny szerepet akar vállalni a megye sorsának alakításában.”

Mondataiból megtudhatta a közönség, hogy tavaly döntöttük el, hogy különböző seregszemlék szervezésével járulunk hozzá pátriánk gazdaságának fejlődéséhez. Az idei immár a második nagy állásbörzénk, rendeztünk már két lokális állásbörzét Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán. A megyeszékhely adott otthont az Észak Expó kiállításoknak, amelyeken a megye gazdasági szereplői kaptak lehetőséget a bemutatkozásra.

Borsod jó példa

Dr. Karakó László, a munkaerőpiaci reformért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy a hazai munkaerőpiacon ma már egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Mindez az eddig megszokottól eltérő módszereket kíván a foglalkoztatási szakemberektől. A megoldás érdekében indított el a gazdasági kormányzat egy mintaprogramot, amelynek aktív résztvevője volt Borsod-Abaúj-Zemplén megye. „Immár hatékonyabb módszerekkel tudjuk megtalálni a cégek számára a megfelelő munkaerőt, illetve a munkát keresők számára az ideális munkahelyet” – fogalmazott a miniszteri biztos, aki a jó példák között említette az Észak Állásbörzét.

Tíz év távlatában

dr. Gerőcs-Tóth Andrea, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal főigazgatója azzal érzékeltette a munkanélküliség és a munkerőhiány kettős jelenlétét megyénkben is, hogy a kormányhivatal immár standdal volt jelen az Észak Állásbörzén, azaz belépett azon munkáltatók közé, akik ilyen módon keresik az új, képzett munkaerőt soraikba.

„A munkavállalók szempontjából örvendetes, hogy egyre több, egyre nagyobb presztizsű és biztos megélhetést nyújtó munkahelyek közül válogathatnak – hangsúlyozta a főigazgató. – Ez azért nem mindig volt így. Ha csak tíz év távlatára tekintünk vissza és megnézzük a megye foglalkoztatási adatait, láthatjuk, hogy akkor mintegy 70 ezer regisztrált munkanélküli volt a megyében. Ez az adat mára – örvendetesen – 35 ezerre csökkent.”

„A megye gazdasága fejlődik, a piaci lehetőségek bővülnek. Vannak felhők a gazdaság egén, de én úgy vélem, hogy ez a fejlődés 2020-ban is folytatódik és esélyünk van arra, hogy az évszázad húszas éveiben sem törik meg a lendület – mondta az Észak Állásbörzét megnyitó beszédében Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Nem szabad elfelednünk, hogy megyénk nagyon messziről indult, a gazdasági rangsor utolsó helyéről mára a hetedik-nyolcadik helyre küzdötte fel magát.”

Az elnök szerint a fejlődés egyik kulcsa, hogy a vállalatok, vállalkozások számára megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő álljon rendelkezésére. „Ez persze egy kölcsönös üzlet és az állásbörzén is olyan helyzetre számítok, amikor az egymással szemben leülő munkavállaló és munkáltató kölcsönös előnyök alapján megegyezik egymással.

Széles választék

Az állásbörzén részt vevő cégek a gazdaság sokféle ágából jöttek össze. Jelen voltak az olyan multik, mint a Bosch, a Jabil, vagy a Vodafone. Ők úgymond „nagy tételben” keresnek munkaerőt szinte folyamatosan, mert a gyártás egyre bővül és a fluktuáció is természetes módon jelen van a munkahelyeken. Több kisebb gépipari, vagy szerkezetelem gyártó is jelen volt. Az ő igényük kisebb volt, de szerettek volna olyan dolgozókra szert tenni, akikre hosszabb távon számíthatnak. Több kereskedelmi hálózat is eljött az Észak Állásbörzére. Ők eladókat, árufeltöltőket, részleg felelősöket, pénztárosokat kerestek többnyire.

Máté a Miskolci Egyetem hallgatója és ő éppen olyan árufeltöltői munkát keresett és talált, amelyet az egyetemi mellett el tud végezni. „Kell a pénz a megélhetésre, mert nem szeretném a szüleimet terhelni – mondta. – Szabadidőmben elmegyek árut pakolni és akkor pótolni tudom a hiányzó forintotkat.”

A jobbat kereste

Istvánra azért figyeltünk fel, mert már harmadszorra járta körbe a standokat. Amikor megszólítottuk, elmondta, hogy neki van munkahelye most is, de nem igazán elégedett a pénzzel és a körülményekkel sem, így szeretne valami jobb után nézni.

„Éjszakás voltam, nem feküdtem le reggel, hanem rögtön ide jöttem. Láttam pár ígéretes lehetőséget, lehet, hogy valamelyiket megpróbálom. Van választék, nincs igazán vesztenivalóm. Úgy gondolom, jó, szorgalmas munkaerő vagyok. Számíthat rám, aki megbecsül engem is…”