Szerencsemalacot az asztalra, és zajjal űzzük el a gonoszt!

Akárcsak az év más ünnepein és jeles napjain, a szilveszteri szokások és hiedelmek is az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak.

Tiszlavicz Luca

A szilveszteri dudával elfújhatjuk az ártó szellemeket

Fotó: MW, Cseh Gábor

A szilveszter a Gergely-naptár szerinti naptári év utolsó napja. A legtöbb országban családi, baráti összejövetelekkel, evéssel-ivással, különféle rendezvényekkel és tűzijátékokkal ünneplik. Az év utolsó és első napjához köthető szokások célja, hogy egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak a számunkra. Vannak dolgok, amiket jó ha megteszünk e két napon, van amiket pedig jobb ha kerülünk.

Ha már evés-ivás, akkor nem mindegy mi kerül az asztalra. A néphagyomány szerint ilyenkor voltak megszabott ételek, melyeket enni kellett, illetve voltak olyanok, amelyeket kifejezetten tiltottak. A babona alapján a malac fogyasztása elengedhetetlen, hiszen kitúrja a szerencsét számunkra. Fülét, farkát, körmét, csülkeit, mindenét felszolgálhatjuk, amit csak lehet, hogy minél mázlisabbak legyünk.
A hiedelmek úgy tartják, hogy ilyenkor nem csak a rétest lehet hosszúra nyújtani, hanem a boldogságot és az életet is. Így minél több töltelék van a süteményben, annál boldogabbak leszünk az új évben.

Edénybe lencse, pénztárcába szerencse

A lencse se maradjon ki a menüből, hiszen minden egyes szeme egy-egy pénzdarabot szimbolizál. Aki az újév első napján eszi, annak a pénztárcája egész évben tele lesz - a hiedelem szerint. Szépséget is hoz, állították, valamint egy kedves népi hagyomány is kapcsolódik hozzá. A lencsefőzelék készítésekor egy mandulaszemet rejtenek el az ételben. A hajadon, aki a tányérjában megtalálja, az még abban az évben megházasodik. Aki nem szereti a lencsét, az lecserélheti babra, rizsre vagy kölesre, pár szem lencsét pedig tegyen a zsebébe.
Aki újév napján édeset eszik, annak egész éve édes lesz. Népszerű étel ilyenkor még a virsli, a sonka, a hurka, a kocsonya és a pogácsa.
Amit mindenképpen kerüljünk azok a szárnyasak, mert elkaparják a szerencsét, a hallal pedig el is úszik.

A magyar néphagyományokhoz tartozik többek között a zajkeltés. Főként éjfél körül lármáztak szilveszterkor ostorral, kolomppal, dudálással, bádogdarabok összeütésével annak érdekében, hogy elűzzék a gonoszt. Szokás volt, hogy elzavarták ilyenkor a telet, az óévet jelképező bábut elásták vagy elégették, illetve egy öregembernek öltöztetett legényt is kiűztek a faluból. Házról házra jártak kántálni a férfiak, majd a fiatalok és jókívánságokkal árasztották el a ház lakóit. Nem maradhat ki a jóslás sem. A legismertebb talán az, hogy a hajadon lányok jövendőbelijük kilétét, nevét, társadalmi helyzetét jövendölték meg gombócfőzéssel, pogácsasütéssel, ólomöntéssel.

Van néhány jó tanács, amit érdemes lehet megfogadni:

Ne veszekedjünk, ne vitatkoznunk senkivel, különben nem találunk békességet az egész esztendőben!
Az újévet nem jó tartozással, adóssággal kezdeni, ezeket még az újév előtt ki kell egyenlíteni.
Aki korán kel, egész évben friss lesz, aki gyengének, betegnek érzi magát, az egész évben ilyen lesz.
Úgy vigyázzunk magára, hogy ne legyünk betegek, és ne kelljen orvost hívnia, mert ez azt jelenti a hiedelmek szerint, hogy egész évben betegeskedni fogunk.
Szilveszterkor és újévkor tilos kiönteni a szemetet, mert megy vele minden jó, kidobjuk vele együtt a szerencsénket is.
Ne bánkódjunk és ne legyünk szomorúak ezen a napon, mert úgy tartják, amit ilyenkor teszünk, abban gyakran lesz részünk az újévben is!