Gyilkosabb a háborúnál – A spanyolnátha Miskolcon (1. rész)

Nem nagyon találunk beszámolót a miskolci járványról, ezért gondoltam rá, hogy a helyi sajtót elemezve megírom a városunkban tomboló betegség lefolyását napról napra.

Egy katonai állomásról indult

A kór 1918 márciusában, az amerikai Fort Riley katonai támaszponton jelent meg először „hivatalosan”. Albert Gitchell szakács jelezte, hogy a megfázás tünetei jelentkeztek nála. Még aznap több százan kerültek betegállományba.

A járvány pontos kiindulási helyét máig nem tudják meghatározni az orvosok. Egyesek szerint Ázsiából, mások szerint Afrikából, míg vannak, akik szerint innen a szomszédból, Ausztriából indult útjára. Az amerikai hadsereg mindenesetre a spanyolnáthának „köszönhetően” több embert veszített, mint az első világháborúban. De a Föld minden pontján pusztított a járvány, Indiában például 17 millió ember hunyt el annak következtében.

Három hullámban szedte áldozatait a nátha, először 1918 márciusában, illetve augusztusában, végül 1919 elején. Elképesztően agresszív volt, és főleg – merőben szokatlan módon – a 20 és 40 év közötti korosztályt támadta, köztük volt a legmagasabb a halálozási arány. Ezt később a tudósok azzal magyarázták, hogy az idősebbeknek a korábbi járványok miatt valamilyen fokú védettsége volt, illetve a fiatal felnőttek szervezete „túlreagálta” a kórt, és az egészséges tüdőszöveteket is elpusztította.

A világon mindenhol pusztított

A spanyolnátha senkit sem kímélt. Ahogy említettem, a világ minden szegletébe eljutott. Az emberiség 20-30 százalékát fertőzte meg, és világszerte 50-100 millió halálos áldozattal járt. Borzalmas adatok ezek! Annyira gyors lefolyású volt a betegség, hogy volt, aki reggel érezte a tüneteket magán, és már délelőtt, a munkahelyén meg is halt.

Azért kapta a járvány a spanyolnátha elnevezést, mert a háború alatt sehol nem kapott kellő publicitást a betegség – nehogy az ellenség tudomást szerezzen az újságokból a veszteség mértékéről –, csak a semleges Spanyolországban, ahol ez nem volt tényező. Több helyen próbálták bagatellizálni a problémát, mint azt a miskolciak esetében is látjuk majd.

Az emberek szervezete amúgy is le volt gyengülve a háborús nélkülözések miatt, védőoltás sem létezett, és gyógyszerhiány volt egész Európában.

Kaffka Margit is az áldozatok között

Magyarország a második hullámban volt „érintett” először, 1918 nyarán jelent meg a vírus. A hatóságok egyszerű megfázásnak állították be a dolgot, sokáig nem is intézkedtek. Szeptember–október környékére azonban már tombolt a spanyolnátha, akkor már mindenki komolyan is vette.

A járvány áldozatai között találjuk Kaffka Margitot és 12 éves kisfiát is, illetve Karinthy Frigyes első feleségét, Judik Etelt. Állítólag Ady Endre halálához is „köze” volt a betegségnek, amely később is visszatért, hiszen IV. Károly Madeira szigetén szintén ebben hunyt el 1922-ben. Miskolcon Tüdős István református püspök és Hidvégi Benő királyi tanfelügyelő volt a két „leghíresebb” áldozata a járványnak.

Miskolcon 1918 nyarán tűnt fel

Miskolcon – ahogy Magyarországon is – 1918 nyarán terjedt el a betegség. Először még nem vették komolyan, még vicceltek is vele. Később nagyon komolyra fordult a helyzet. A legtöbb áldozatot 1918 szeptember vége és november eleje között szedte a járvány. Gyógyszerek és védőoltás nem lévén leginkább fertőtlenítéssel és a fertőzöttek elkülönítésével tudtak védekezni a kór ellen, de csak akkor, amikor végre komoly intézkedések történtek, amikor látták a járvány súlyosságát.

Először elbagatellizálták a veszélyességét

A helyi sajtó először július 11-én ír arról, hogy Miskolcon is megjelent a spanyolnátha:

,,Európában több millió ember kapta már meg a spanyolnáthát, azonban haláleset egy sem fordult elő. A betegség tünetei az egyszerű náthától csak abban különböznek, hogy ennél 40, sőt 41 fokos láz kiseri a betegséget. (...)”

Dr. Szabó Ármin tiszti főorvos így nyilatkozott:

,,– A betegség arányairól – mivel nem hivatalból bejelentendő betegség – felvilágosítást adni nem tudok. Azonban annyit mondhatok, hogy a spanyolnátha városunkban is fellépett, sőt magam is több ilyen beteget kezeltem már. Tömeges megbetegedés nem történt. Aggodalomra egyáltalán nincs ok, mert a betegség múló természetű és egyáltalán nem veszélyes.”

(Reggeli Hírlap – 1918. július 11.)

Ennyit a tárgyilagos tudósításról... Bár dr. Szabó később majd úgy nyilatkozik, hogy őt is félretájékoztatták...

(folytatjuk...)

Források

Wikipédia – Spanyolnátha szócikk

Dr. Budai József – influenza (web.archive.org)

index.hu – Megoldották a spanyolnátha rejtélyét

rubicon.hu – 1918. március 11. – A spanyolnátha elindul világpusztító útjára

Friss Újság – 1918. október 9.

elsovh.hu – 1918 ősze – Magyarországon pusztít a spanyolnátha

szeretlekmagyarorszag.hu – Amikor a spanyolnátha pusztított tízezrek haltak meg Budapesten

spanyolnatha.hu – Üveges Tamás: Az 1918-as spanyolnátha-járvány Miskolcon a korabeli sajtó tükrében

Halmay Béla – Leszih Andor: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont egyelőre egyesített vármegyebeli községek

Reggeli Hírlap – 1918. július 5., július 11., július 25., augusztus 11., szeptember 17., szeptember 27., szeptember 28., szeptember 29., október 1., október 2., október 3., október 4., október 6., október 9., október 15., október 15., október 18., október 20., október 22., október 23., október 28., október 29., november 20., november 27., november 30., december 3.

Miskolczi Napló – 1918. szeptember 25., szeptember 28., október 1., október 2., október 3., október 4., október 8., október 11., október 12., október 13., november 28., december 1.