2021.05.20. 19:00
Siker, bor, mámor, Tokaj-Hegyalja
Különböző életutak, amelyek mint a folyók, a világ más-más pontjain erednek, hogy végül ugyanabban a torkolatban találkozzanak: minőségi boraikkal öregbítik, határon innen és túl, hazánk hírnevét.
Fotó: Földesi Máté
A világhírű Tokaj-Hegyalja vulkanikus talaja, a föld számukra szerelem és lételem, mint a szőlőművelés és a borkészítés is, amelyet szenvedélyes elszántsággal művelnek, holott jól tudják, mindannyian ki vannak szolgáltatva a természet szeszélyeinek. Bár évtizedek óta ismernek minden egyes szőlőtőkét, amely a földjükön terem, és terveznek évről évre, tudják, hogy munkájukba egy külső, nagyobb erő bármikor beleszólhat, de mégis folytatják.
Valószínűleg pont ezért került be – nem első alkalommal – a Szerencsi járás borászai közül Árvay János (Rátka), Barta Károly (Mád), Mészáros László (Mezőzombor) és ifj. Szepsy István (Mád) abba a kiváltságos, ötvenfős körbe, akik közül egyvalaki idén is elnyeri a Borászok Borásza megtisztelő címet.
Fontos megemlíteni, hogy a tokaj-hegyaljai borászok közül, velük együtt, összesen tizenegyen kerültek be ebbe az illusztris társaságba. Tavaly szintén tokaj-hegyaljai borász, Áts Károly kapta a rangos elismerést, akinek Tarcalon található a borászata. A megmérettetés ötfős döntőjében idén két borász hölgy, Bodó Judit (Bodrogkeresztúr) és Bárdos Sarolta (Tokaj) képviseli Tokaj-Hegyalját, ezért a júniusi eredményhirdetésig értük izgulhatunk.
A díjat 2007-ben alapította Rókusfalvy Pál a Kárpát-medence borászai számára. Ez az elismerés alapvetően különbözik az összes eddigi borászoknak szóló díjtól, itt ugyanis nem szervezetek szavaznak vagy döntenek, hanem maguk a borászok választják ki maguk közül egyegy szavazatukkal a legjobbat, a Borászok Borászát.
Az emiatt kiemelkedő presztízzsel bíró elismerést a legtöbb szavazatot kapott borász nyeri. Két dolgot még fontos megemlíteni: életében mindenkit csak egyszer választhatnak meg – és ezzel bekerül ebbe az évről évre bővülő elitbe –, a másik fontos szempont pedig az, hogy a cím elnyerésével semmilyen anyagi juttatás nem jár.
Árvay János
„Véleményem szerint bárki, akit jelölnek, az az első pillanatban megilletődik, hogy azok, akik ugyanezzel foglalkoznak, a szavazatukkal bejuttatják az embert ebbe a körbe és ezzel éreztetik, hogy sokra tartják a másikat. Ráadásul minden évben csak egy szüretünk van, amikor valamit alkothatunk. Ebben a jelölésben az a különleges, hogy szigorúan a szakma dönt, akiket nem befolyásol a jó marketing és a domináns jelenlét. Az ebben a legmeghatóbb, és ez adja a díj igazi értékét, hogy ebben az ötvenes fogatban vannak olyanok, akikről alig tud a hazai fogyasztói réteg, hiszen évente csak néhány hordó bort készítenek. A szakma azonban látja azt a hihetetlenül profi munkát, amikor az ember önmagát adja bele a szőlőművelésbe, és talán ez a nehezebb, amit ők csinálnak. Mint például a somlói Györgykovács Imre aki, a feleségével együtt, másfél hektáron minden egyes munkafolyamatot maga végez” – tudtuk meg Árvay Jánostól, akinek már első gyermekkori emlékei is a szőlőhöz kötődnek, és így vált szőlész-borásszá. Az első 450 szőlőtőkét a feleségével, Katával együtt kapták nászajándékba az apósától a Meggyes dűlőben, majd szépen, lassan továbbterjeszkedtek.
![](https://cdn.boon.hu/2021/12/ROk-j4mncsurO6SokAGqnrN9M3vtsA1vKhXFL1_rcgE/fill/1703/2560/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzZmZTFkMzU2OWRjNjRhZmNiMTgzYTQ2ZDBmNTkyMjIw.jpg)
Annak idején a Disznókő Szőlőbirtokon sajátította el gyakorlatban is a szakmát, hogy az ott megszerzett tudást és tapasztalatot saját, családi borászatukban hasznosítsa és tökéletesítse. Azóta közgazdász végzettségű lánya és borász fia is csatlakozott a családi vállalkozáshoz, annak ellenére vagy éppen azért, mert ez sosem volt elvárás feléjük.
Azt is elmondta, hogy a pandémia miatt 80-90 százalékos megtorpanásuk volt, hiszen azokat az éttermeket az elsők között zárták be, amelyek a legnagyobb vevőik közé tartoznak, ráadásul a helyi eladás is megszűnt, ami a másik komoly bevételi forrásuk.
„Ugyanakkor pont ezért lett sokkal több időm, hogy még jobban visszaforduljak a föld, a kőzet és a szőlő felé, ami nagyon egyszerű módon nyilvánult meg: számtalan munkát, amelyekre korábban nem volt időm – a traktorozás, a szőlősorok művelése – ismét saját magam végezhettem.”
Az elmúlt időszak borai közül a Tokaji Istenhegy Furmintot emeli ki, amit 2009 és 2011 között kezdtek készíteni.
Mészáros László
Mészáros László – aki Vas megyében nőtt fel, amely nem borvidék, és aki minden családi indíttatás nélkül lett borász, agrár-kémikus agrármérnök és mérnök-közgazdász diplomával – is hasonlóképpen nyilatkozik. Azért a francia tulajdonban lévő Disznókő birtokigazgatójaként sietve hozzáteszi, úgy tekint erre a nívós elismerésre, mint ami nem kizárólag a személyének szól, hanem a neves, százhektáros Disznókő Szőlőbirtok összes jelenlegi és korább munkatársának. Példának okáért a birtokon saját szőlésszel és borásszal dolgozik együtt, ami nem összehasonlítható a családi pincészetekkel.
„Mindenképpen megtisztelő felkerülni erre a listára, hiszen ez az egyetlen olyan díj az országban, ami szakmai elismerés, és alapvetően ezen a szemüvegen keresztül a szakmai tudás, az elkötelezettség és a felkészültség alapján döntenek a borászok a jelölésről, mégis a megítélésben szó van az emberi kapcsolatokról és a hitelességről is.”
Fontosnak tartja kiemelni, hogy a birtokon 1992-től nagyon komoly szakmai munka zajlik, ami egy olyan műhely volt, ahol a legkiválóbb borászok és különböző szakemberek adták át a tapasztalataikat, ezért mindenképpen példa volt ez a birtok.
„Sok tekintetben a szerencsének köszönhető, hogy 1995-ben a Disznókő Szőlőbirtokra kerültem gyakornokként. Az egyetemnek és némi hazai, illetve külföldi gyakorlatnak köszönhetően volt valamennyi előképzettségem, de amit a borról és a szőlőről tudok, azt mind itt, a munka közben sajátítottam el.”
![](https://cdn.boon.hu/2021/12/JKqPK5TEDGHHqZqwRUB4Qn4jdo50iln9lbB0V_HitXQ/fill/2500/1664/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzgxYmNjMDYzZjhlYzQ4ZTg5N2IxMTUzZTdjNjVhNGNm.jpg)
Mészáros László – sokrétű feladatköre ellenére – minden egyes szőlőtőkét ismer és nincs olyan hét, hogy egy-két napot ne töltene munkatársaival a szőlőben.
„Természetesen az, hogy milyen borok készüljenek és milyen irányban, az teljes mértékben a saját elképzeléseimnek megfelelően alakul. Valamilyen mértékben figyelembe kell venni a közízlés változását, de Tokaj kapcsán azért nehéz az aktuális trendekről beszélni, mert itt – szemben Magyarország legtöbb borvidékével – a hagyománynak és a tradícióknak sokkal meghatározóbb szerepe van. Nálunk a furmint és a hárslevelű a legmeghatározóbb borfajta, és ezeken keresztül kell megmutatnunk a világ egyik legkülönlegesebb és a legegyedülállóbb borvidékét, és a fajtán keresztül az egyes dűlőket, amelyek a Disznókő Szőlőbirtok egészét jellemzik.”
A pandémia főleg a belföldi értékesítést és a repülőtéri, Duty Free értékesítést érintette, de ezt valamennyire kompenzálták az online értékesítéssel. Export tekintetében pedig sikerült olyan új partnereket találni, akik a szokásos csatornákon történő értékesítést kiváltották.
A Disznókő 6 puttonyos Kapi dűlőből származó aszúját és a Disznókő Inspiration száraz furmintot emeli ki az elmúlt időszak kiváló borai közül.
Barta Károly
Húsz évvel ezelőtt közgazdászként került a borászat világába, mégsem merné magát borászként aposztrofálni, és ezt nem is ambicionálja. Úgy gondolja, hogy az ő dolga „csak” az volt, hogy megtalálja azokat a szakembereket, akiknek a hozzáértése biztosítja, hogy a rendelkezésre álló rendkívüli dűlők szőlőjéből fejedelmi borokat készíthessenek, és egyben megmutathassák a világnak tudásuk legjavát.
„A Borászok Borásza megmérettetés ötvenfős csoportjába bekerülni, ráadásul többedszerre, az egyik legnívósabb elismerés, ezért egyértelműen jó érzést okoz a jelölés, hiszen a szakma által legtöbbre tartott borászoktól kapjuk, akiket az ember szakmailag és emberileg is sokra tart és respektál. Sokat gondolkodtam azon, milyen választ lehet adni arra, hogy mit ismer el ilyenkor a szakma. Úgy vélem, nyilván benne van a borminőség, bár ebben a körben már a legtöbben egymáshoz közel álló minőségű borokat készítenek, ezért nyilván benne van az egyéni ízlés is, ami szubjektív. Továbbá úgy gondolom, hogy egyfajta értékfilozófia is szerepet játszik a döntésben és az, hogy milyen teljesítményt nyújtott az, aki felkerült a listára. Utóbbi alatt nemcsak a borminőséget értem, hanem azt is, hogy mit tett le az ember az asztalra, amivel előbbre viszi a magyar borásztársadalmat.”
Úgy gondolja, hogy esetében az elég magas borminőségen kívül annak is szól az elismerés, hogy az Öreg Király-dűlőt, amit 1960 körül kiirtottak, újratelepítették. Itt egy nagyon meredek, teraszos művelésű szőlőről van szó.
![](https://cdn.boon.hu/2021/12/_3pZ7yt48TZif_IEyFPHJlbELbvPPDpJSOLeyDqZbBo/fill/1703/2560/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2IxY2RlNzljMmNkYjRjOTU4MmU4Njk3NThmZmMzM2Qw.jpg)
Barta Károly saját elmondása szerint olyan típus, aki úgy érzi, amikor valami rendezetlen dolgot lát, hogy azzal dolga van, és azt rendbe kell tennie. Ilyen volt az elhagyott Öreg Király-dűlő, ami világviszonylatban is kiemelkedő termőterület, mégis gazdátlanul állt, beerdősödve. Ez a mai világban hallatlan pazarlás, ezért ezt a hibát rendbe kellett tenni, de ugyanez volt a helyzet a Mád közepén található, omladozó Rákóczi–Aspremont-kúriával kapcsolatban is, ami ma a borászat központja.
„Úgy gondolom, ha lehetőségünk van valamit megoldani, akkor azt meg kell tenni. Lehetőségünk nyílt erre, volt kellő fantáziánk és víziónk, hogy ennek a dűlőnek a terméséből világviszonylatban is kiváló borminőséget lehet készíteni, ezért családi összefogással megcsináltuk.”
A pandémia miatti tavaszi zárás után olyan mértékű rohamot tapasztaltak, hogy utolérték magukat a helyi eladásban, és érdekes módon, még a szállásfoglalások tekintetében is. Mindezek ellenére a gasztroforgalom ugyan jelentősen csökkent, végül mégis nagyobb lett a forgalmuk, mint az előző évben. Ez annak köszönhető, hogy a magánvevőik tovább vásároltak, és nagyot nőtt az export, olyan piacokról is vásároltak, ahonnan korábban nem, mint például Franciaországból és Amerikából.
Boraik közül kiemelte a 2016-os Barta Öreg Király Dűlő Aszú 6 puttonyost, ami a világ egyik legnagyobb presztízsű borversenyén, a Decanter World Wide Awardson platina díjat kapott. Továbbá nagyon elégedett a 2018-as, száraz Barta Öreg Király Dűlő Furminttal és a 2018-as cuvée borukkal a Barta KVG Furmint–Hárslevelű furminttal.
Következik
ifj. Szepsy István
Az ifj. Szepsy Istvánnal készített írásunkat hamarosan olvashatják az Észak-Magyarország hasábjain.
(A borítóképen: A tavalyi díjátadón készült csoportkép. Balról jobbra: Ipacs Szabó István (Villányi borvidék), Bárdos Sarolta (Tokaji borvidék), Áts Károly – Borászok Borásza 2020 (Tokaji borvidék), Bodó Judit (Tokaji borvidék), Heimann Zoltán (Szekszárdi borvidék))