Kibújni a bőrünkből, belebújni egy másikba

Emlékszünk még az ovis és iskolai farsangokra? Az izgalomra, hogy jelmezbe öltözhetünk, lehetünk katicabogarak, hercegnők, seriffek, a mesehőseink bőrébe bújhatunk? Felnőve sok helyütt a bálozás váltotta fel a beöltözős bulikat, korábban pedig az álarcos báloknak volt nagy hagyománya. Pedig ez nem csak a gyerekek kiváltsága, gondoljunk a szórakozóhelyeken tartott helloween partikra, vagy a képregények szerelmeseinek rendezett tematikus napokra, a Comic Con-ra és társaira, ahol nem csak tinédzserek öltenek Batman-jelmezt.

Persze a legtöbb ember számára a farsangi időszak elvesztette ezt a fajta varázsát, sokan „átálltak a túloldalra”, és a kreativitásukat a gyermekeiknek készített jelmezekben élik ki. Már ha van egyáltalán idő nekiállni varrogatni… A móka sokszor háttérbe szorul a mindennapi teendők mellett, de ennek nem feltétlenül kell így lennie. Megkérdeztünk néhány embert, ők hogyan farsangolnak.

Jelmezes házibuli

– Szeretek néha kibújni a bőrömből, kiszakadni kicsit a hétköznapok egyhangúságából. A barátaimmal minden évben tartunk farsangkor és helloweenkor is jelmezes házibulit, amire mindig izgatottan készülök. A varrás az egyik hobbim, így egyértelmű, hogy a jelmezemet is magamnak készítem el, úgyhogy már a készülődés is remek kikapcsolódás – mesélte Dóri, aki irodavezetőként dolgozik a hétköznapokban. – Tavaly Madonnának öltöztem, az idei jelmezemet azonban nem árulnám el, szeretném, ha a barátaim meglepődnének. A párom is élvezi ezeket a bulikat, de ő inkább turkálóban szerzi be a jelmezéhez való darabokat – tette hozzá.

– Eleinte gyerekesnek és idióta ötletnek tartottam Dóri ötletét, és el sem akartam menni az első ilyen bulira – folytatta Ádám, Dóri párja. – Végül beadtam a derekam, sötét zsarunak öltöztem, mert ahhoz csak egy öltöny és napszemüveg kellett, meg egy zseblámpa – meséli nevetve. – Magam is meglepődtem, hogy milyen jól mulattam, úgyhogy nem volt kérdés, hogy ebből hagyomány lesz, azóta pedig én is alig várom, hogy kitaláljam, minek öltözzek be a következő alkalommal.

– Nincs túl jó kézügyességem, így a netről rendelek jelmezt vagy a szekrényt túrom fel egy-egy megfelelő darabért – csatlakozott Viki, Dóri egyik barátnője. – Az általános iskolai rendezvények közül az egyik kedvencem volt annak idején a farsang. Gyakran közösen készültünk az osztállyal: voltunk madárijesztők, hippik, cowboyok, betanultunk egy táncot, amit előadtunk az egész iskola előtt. A győztes osztály nyereménye pedig egy torta volt, amit együtt ettünk meg egy osztálybulin. A próbák, a közös jelmezválasztás összekovácsolta a csapatot, jó szívvel emlékszem vissza erre. Ezért is örültem, amikor Dóriék kitalálták, hogy csináljunk farsangi bulit, hiszen nem kell hozzá gyereknek lenni – idézi fel szép emlékeit Viki. – Amióta anyuka vagyok, duplán várom a farsangot. A kislányommal megbeszéljük, hogy mi szeretne lenni, és együtt készítjük el a jelmezét. Igyekszem kreatív lenni, annak ellenére, hogy a szabás-varrás nem erősségem, de nagyszerű időtöltés közösen készülni a gyermekemmel.

Inkább a bál

A február egyúttal a bálok időszaka is, erre is kíváncsiak voltunk, miért választja valaki ezt a szórakozást.

– Nálunk hagyomány, hogy bálozunk a februári időszakban, emlékszem, a szüleimmel is sokat jártunk gyerekkoromban. Jó néha kicsípni magam és csinos ruhában mulatni egyet az ismerőseimmel, szeretem a farsangi bálokat – válaszolta kérdésünkre Marcsi. – Nem szeretek diszkóba járni, az ott játszott zene sem áll közel hozzám, nem vagyok kifejezetten egy bulizós típus. Viszont azt alig várom, hogy bálozhassunk, nekem ez a legjobb szórakozás – fejezte be gondolatait.

Akár bál, akár beöltözős buli, a farsangi időszak remek alkalom, hogy a szórakozásé legyen a főszerep, összehozza a társaságot és kiélhetjük kreativitásunkat is. Elő hát az álarcokkal, bújjunk jelmezbe és mókázzunk!

[eweb-voting id="4049964"]