A leggazdagabb sem szórja a pénzét

A most tapasztalható bizonytalanság rákényszeríti az embereket a takarékosságra mondta Demján Sándor, az egyik leggazdagabb magyar az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség október 25-ei rendezvényén a debreceni Kölcsey Központban.

– Meg kell tanulniuk az embereknek a pénzzel bánni, fel kell világosítani őket. Napjainkban a média jó irányba mozdult el: például felhívja a figyelmet a hirdetésekben szereplő thm-ek (teljes hiteldíj-mutató) csalafintaságaira. Sajnos, hazánkban annak idején szegény emberek vágtak bele a piacgazdaságba, de mindig van egy réteg, aki megtakarít.
Demján maga is alulról kezdte, a főiskola elvégzése után ügynökösködött, szervezte az ügyfeleket a takarékszövetkezetek számára. Kérdésünkre elmondta, hogy mindig takarékoskodott, annyit költött, amennyije volt.

Bár jómódú ember, ma is takarékoskodik, minden pénze bent van a cégeiben. Meglepődve tapasztalja viszont, hogy némely ember milyen felelőtlenül költekezik!

Talmácsinak drukkolunk

Demján Sándor úgy véli, a kitörési pont a magyar nemzeti tőke lehet.
– Szegény ország vagyunk, ez baj. Nem zárhatjuk ki a külföldi tőkét, de segíthetnénk a sajátunkat: ha nem erősítjük meg, akkor a világgazdaság asszimilálni fogja! Azt se felejtsük el, hogy a fiatalok vállalkozó szelleműek, ők bizony elmennek oda, ahol jobbak a megélhetési esélyeik.

A bankoknak sok jövedelmük van, ezért a magyar tőke arányát a bankokban meg kellett volna tartani! Van egy mozgalom a hazai tőke és áruk népszerűsítésére, csakhogy máshol (például Franciaországban, Írországban, Németországban) a hazai előnye természetes dolog.

Ez nem nacionalizmus, hanem jól felfogott gazdasági érdek. A pénzügyi intézmények alapvető szolgáltatók, ezért közülük is a hazait kellene erősíteni – véli Demján Sándor, aki a sportból hozott hasonlatot: mindenki számára természetes, hogy Talmácsinak szurkol, nem valamely külföldi versenyzőnek, csupán ezt a mentalitást kellene a gazdasági életben is érvényesíteni.