"Márió" csak kapus nem lenne

Blanc, Silvestre, Cantona, Polster, Higuita,

Valderrama. Minden fociszurkoló ismerte

ezeket a nemzetközi szinten jegyzett

labdarúgókat a kilencvenes évek

elején; Máriási

Zsolt, az ötszörös

válogatott futballista pedig

pályára is lépett ellenük. Az

egykori elsőosztályú

középpályás nemrég

hazatért Ózdra, s manapság a megye

II. osztályban rúgja a bőrt

(három találkozó van a háta

mögött).

– Kicsit másabbak a mostani ellenfelek,

mint a felsoroltak... – mondta az egykoron

Diósgyőrben is megfordult

Máriási Zsolt. –

Mi már csak egyfajta bácsik vagyunk

Simivel, de mindketten

megpróbálunk segíteni

Nádasdon, hogy az ottaniak el

tudják érni azt a célt, amit

elterveztek. Jó kis társaság,

közösség jött össze,

szeretek ott lenni... Már olyan

abbahagyós állapotban voltam, amikor

elvállaltam, úgyhogy egy kicsit fel kell

pörgetni magam. Hol szerepelek? Nálunk

úgy van, hogy a meccs előtt megjelent

garnitúrából választja ki

az edző, Gyula bácsi a

kezdőcsapatot, hiszen mindig akadnak eltiltottak,

sérültek, s olyan, aki munka miatt nem

ér rá, szóval azon a poszton

játszom, ahol szükség van

rám. De a kapuba nem állnék...

Edzésekre többen nem tudnak eljönni,

így egy-egy támadás-, vagy

egyéb variációt az

öltözőben, a

mérkőzések előtt

beszélünk meg.

Mintha élvonalbeli

Farkas Simonnak ez már a

harmadik szezonja ebben a vonalban és ő is

hangsúlyozza, jól érzi

magát Nádasdon: „Szeretem

azt a közeget, megbecsülnek,

őszintén megvallva, nem is igazán

váltanék már – nyilatkozta.

– Aki egyszer NB I-es játékos volt,

az mindig győzni akar, s bár az

természetes, hogy a

futómennyiségünk már nem

annyi, mint volt, az agyat

átállítani nem lehet. Úgy

megyek ki most is, mintha élvonalbeli meccs

lenne, a futball iránti alázat sem kopott

meg, de hát ez így van jól,

másképpen nem lehet ezt a

játékot űzni. Azt hiszem,

Márióval hasznára

vagyunk a nádasdi csapatnak, jelenleg úgy

gondolom, két-három évig

még csinálom, annyira érzek

erőt. Talán jövőre, vagy

utána még feljebb tudunk lépni egy

osztályt...

Az egyszeres válogatott hozzáfűzte,

azért, mert ő az ismertebb

játékosok közé tartozik,

tisztelik, mintahogy ő is az aktuális

rivális csapat futballistáit: „Ez a

minimum. Az ellenfelet nemes küzdelemben, a

pályán kell legyőzni...”

rúgja

A borsodnádasdiak

elnöke, Kormos Gyula

elárulta,

Máriási

Zsoltot Ózdon

látták

kispályázni, s

megkérdezték, lenne-e kedve

„nagyra” beszállni,

hozzájuk: „Hajlott rá,

szívesen jött, hiszen

régi ismerős – mondta a

klubvezető. – Akkor van

velünk, amikor akar, ahogy

bírja, ahogyan a

lehetőségei megengedik. Ugyan

picit látszik rajta, hogy

erőnlétileg nincs a top-on, de

a labdát tízből

kilencszer oda rúgja, ahová

kell...”