Szijjártó Péter felavatta a hatvani Bosch új tréning központját

Hatvan, 2015. április 14. Volker Schilling, a Robert Bosch Elektronika Kft. gazdasági ügyvezető igazgatója, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Roger Seemeyer, a Robert Bosch Elektronika Kft. műszaki ügyvezető igazgatója és Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője (b-j) a vállalatcsoport új tréningközpontjának átadásán Hatvanban 2015. április 14-én.
Hatvan, 2015. április 14. Volker Schilling, a Robert Bosch Elektronika Kft. gazdasági ügyvezető igazgatója, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Roger Seemeyer, a Robert Bosch Elektronika Kft. műszaki ügyvezető igazgatója és Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője (b-j) a vállalatcsoport új tréningközpontjának átadásán Hatvanban 2015. április 14-én. - © MTI Fotó: Komka Péter
Hatvan, 2015. április 14, kedd (MTI) – A hatvani gyár mára a Bosch csoport legnagyobb autóelektronikai gyárává nőtte ki magát, emellett a régió legnagyobb és legjelentősebb munkaadója – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter a Robert Bosch Elektronika Kft. hatvani telephelyén 170 millió forintos beruházással felépült szakmai továbbképzést segítő tréning-központjának avatóján kedden.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: az autóipar ütemes növekedése elengedhetetlen a magyar kormány által kitűzött külgazdasági célok eléréséhez. A világban zajló elemi változások új stratégiák kidolgozására késztették a világgazdaság minden szereplőjét. A Bosch és Magyarország is megértette a változások lényegét, az új stratégiák pedig győztes stratégiáknak bizonyultak – mondta.

A miniszter felidézte: 2010-ben Magyarország célja az volt, hogy Európa termelési központjává váljon. Ebben – nagyban köszönhetően a Bosch-nak – számos sikert ért el az ország. “Ezt a célt 2014-ben azzal egészítettük ki, hogy minél több kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitást is Magyarországra szeretnénk vonzani” – mutatott rá Szijjártó Péter.

Ezzel a magyar modellel szavai szerint azt a régi közgazdasági dogmát is sikerült meghaladni, amely szerint nem lehet egyszerre gazdasági növekedést produkálni és fegyelmezett költségvetési gazdálkodást folytatni. “Bebizonyítottuk, hogy lehetséges egyszerre gazdasági növekedést produkálni, új munkahelyeket teremteni, miközben a költségvetés hiányát fenntartható módon három százalék alatt tartjuk és folyamatosan csökkentjük az államadósságot” – közölte. Megjegyezte azt is: mindezt már a pénügyi piacok is egyre inkább elismerik.

A “magyar modell” működőképessége azon is lemérhető, hogy Magyarországon 22 éve nem dolgoztak és nem fizettek adót annyian, mint most, 4,1 millióan – fejtette ki, megjegyezve, a cél ugyanakkor az, hogy ez a szám elérje az ötmilliót.

Szijjártó Péter kitért rá: az autóipar a magyar nemzetgazdaság húzóágazata, termelési értéke a teljes feldolgozóipar kibocsátásnak több mint 30 százaléka. A nyitott magyar gazdaság sikere az exportteljesítmény folyamatos növelésén múlik, és azon, hogy sikerül-e újabb és újabb beruházásokat vonzani az országba. A külpolitikának ezért az a feladata, hogy “aládúcolja” a magyar nemzetgazdaság tartós növekedési pályáját – hangsúlyozta.

Felidézte, hogy tavaly 14 százalékkal nőttek a beruházások Magyarországon, és ilyen magas növekedési ütemre 17 éve nem volt példa. A befektetőkért folytatott versenyt egyre inkább a jól képzett, kreatív és szorgalmas munkaerő dönti el. Ezt segíti a Bosch-sal kötött együttműködés is, illetve a cél, hogy a jelenlegi 7-8 ezer helyett legalább 20 ezer gazdálkodó szervezet vegyen részt a szakképzésben, a gyakorlati képzésben részesülő diákok számát pedig 50 ezerről 70 ezerre növeljék – mondta.

Hozzátette: az új uniós pénzügyi ciklusban 50 milliárd forintot szán a kormány kétezer tanműhely létrehozására, míg a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására 700 milliárd forintot, ami duplája az előző időszakban erre a célra fordított összegnek.

Emlékeztetett: a magyar gazdaság teljesítményét nagymértékben befolyásolja a német gazdaság teljesítménye. A magyarországi külföldi tőkebefektetések negyede Németországból érkezett, míg tavaly Magyarország minden idők legjobb németországi exportteljesítményét érte el 23,3 milliárd euró értékben.

González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője kiemelte, hogy a Bosch hosszú távra tervez és Magyarország stratégiai fontosságú bázisa a globális innovációs és kutatás-fejlesztési törekvéseknek.

Szólt arról is, hogy a Bosch-csoport Magyarországon már több mint 10 ezer alkalmazottat foglalkoztat, itteni bevétele pedig az ország GDP-jének 2,7 százalékával egyenlő.
Közlése szerint az új hatvani tréning-központban évente 5000 dolgozó szakmai továbbképzésére lesz lehetőség.

Volker Schilling, és Roger Seemeyer, a Robert Bosch Elektronika Kft. ügyvezető igazgatói hangsúlyozták: a gyár által biztosított rugalmas képzési rendszer nagy jelentőséggel bír a jövőbeni növekedésben. Az elmúlt években több mint 10 millió forintot fordítottak a gyakorlati oktatást támogató eszközök beszerzésére. Az új tréning-központban olyan szakmai tudástranszfer jött létre, mely lehetővé teszi az oktatási koncepció folyamatos fejlesztését.

A cég tájékoztatása szerint a Bosch 1899 óta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója lett. A 2013-as üzleti évben a Magyarországon akkor 10 leányvállalattal rendelkező Bosch csoport teljes forgalma 719 milliárd forint, magyarországi forgalma – amelybe nem tartoznak bele a saját vállalatai között folytatott kereskedelmi tevékenységek – 161 milliárd forint volt.

– MTI –








hirdetés