Mindent a fizika népszerűsítéséért

Megyaszó - Filep Otília fizikatanár a közelmúltban Ericsson-­díjban részesült. Interjú: Filep Otília Ericsson-­díjas tanárral.

A Megyaszói Mészáros Lőrinc Körzeti Általános Iskola fizikatanára és igazgatóhelyettese lapunknak azt mondta, számára az a legfontosabb, a gyerekek megszeressék a fizikát. Ezért egyfolytában különleges tanítási módszereken töri a fejét.

A fizika népszerűsítéséért vehette át nemrég az Ericsson-­díjat. A fizika nem kedvelt tantárgy a diákok körében. Önnek hogyan sikerül népszerűsítenie?

A díjat elsősorban azért kaptam, mert több módszertani ötletet is publikáltam már. Megemlíteném a Tempus Közalapítvány digitális módszertárát vagy a Barankovics Alapítvány támogatásával megjelent innovatív módszertani köteteket, amelyben megjelentek a munkáim. Ezenkívül két európai, természettudományokkal foglalkozó projektnek vagyok a magyarországi nagykövete: Scientix és GoLab. Különböző tanári fórumokon is igyekszem népszerűsíteni a fizikát, és természetesen a gyerekek körében. Mindent megteszek, hogy a diákjaim megszeressék ezt a tárgyat. A módszereim között szerepelnek a kísérletek, a digitális tananyagok és az IKT (információs és kommunikációs technológiai) eszközök használata.

Említene néhány konkrét példát?

Vegyük például a folyadékok fizikáját. Ebben a témakörben nagyon sok érdekes kísérletet lehet végezni: hajszálcsövesség, felületi feszültség, a hidrosztatikai nyomás, úszás, merülés, lebegés. Ez mind-mind rendkívül érdekes téma, és viszonylag egyszerű eszközökkel be lehet mutatni a törvényszerűségeket. Máskor leviszem a gyerekeket az udvarra, és nagyítóval, prizmával figyelik meg a különböző fényjelenségeket. Szivárványt vetítenek egymásra, ami nagyon tetszik nekik. A kísérlet után hétköznapi példákat hozunk, összegyűjtjük, hogy mikor és hol észlelhetünk különböző fizikai jelenségeket. A kísérletezés tehát biztos, hogy felkelti a gyerekek érdeklődését. Érdemes az elméleti tudnivalót a mindennapi életben történt dolgokhoz kötni, és abból kiindulva kapaszkodót találni a fizikai fogalmakhoz. Így lehet összekötni a gyakorlatot az elmélettel, ami sokkal hatásosabb, mintha csak elmondanám a tananyagot. Hetedikeseket és nyolcadikosokat tanítok. Ez a korosztály rendkívül kíváncsi, kérdezgetnek, de ha az elmélettel kezdjük, nem a gyakorlattal, akkor hamar elmegy a kedvük a fizikától.

Tanítási módszereinek köze van ahhoz is, hogy tanítványai között sok a hátrányos helyzetű gyerek?

Iskolánk tanulóinak több mint kétharmada valóban hátrányos helyzetű. Ebből adódóan az otthonról hozott ismereteik olykor hiányosak, tehát sok olyasmit is el kell nekik magyaráznom, amit más iskolában esetleg már tudnak a diákok. De nem csak azért kell érdekesen tanítani, mert hátrányos helyzetűek, hanem azért, mert gyerekek, és kíváncsiak, és a kérdéseikre választ kell adni. Fel kell kelteni az érdeklődésüket, hogy megszeressék a fizikát. Arra törekszem, hogy az iskolában megkapjanak minden tudást, mert általában az a jellemző, hogy otthon nem szívesen tanulnak fizikát, inkább a felvételi tárgyakra összpontosítanak.

Egy kisfilmben láttam, hogy érdekes kalandjuk volt egy űrszondával.

Azt már említettem, hogy különböző európai rendezvényeken is részt veszek, és az egyiken volt egy űrtudatosságra nevelő, érdekes projekt. Ennek keretében foglalkozásötletet nyújtottam be, amit a gyerekekkel valósítottunk meg. Ajándékba kaptunk egy kedves kis játékot, a Rosetta űrszonda makettjét. Megismertettem a gyerekeket a Rosetta történetével. Az űrszonda egy üstököst keresett, több mint 10 évig keringett az űrben. Fontos információkat küldött az üstökösről. Ez egy világméretű projekt volt, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. A Rosettáról szóló filmet megnéztük magyarul, a rajzfilmet pedig angolul. Ennek kapcsán sok fizikai fogalmat is megismertek, mint a fénysebesség vagy a teleszkóp. Fontos, hogy a diákok ilyen téren is tájékozottak legyenek. Az űrszondával kapcsolatos foglalkozást tavasszal bemutattam Ausztriában egy földtudományi konferencián, ahol egy tanári műhely­munkán vettem részt.

Mi a szép a tanári pályában?

Mottóim nincsenek, de szeretem minden órámat új ötletekkel gazdagítani. Nálam soha nincs két egyforma tanítási óra, még akkor sem, ha ugyanaz a tananyag. Mindig azon járnak a gondolataim, hogy mit, hogyan mondjak el a gyerekeknek, és boldog vagyok, ha látom, hogy valami tetszik nekik, valamit meg­jegyeznek, megtanulnak. Sokat kérdeznek, a tudományos dolgok is érdeklik őket. Tehát a tanítás módszertana nagyon érdekel, azt kitalálni, hogy hogyan lesz a tanítványaim számára érdekes a tananyag. Ha nem is lesznek mind fizikusok, a fizika jelen van a mindennapjaikban, ezért fontos, hogy erről is legyenek ismereteik. Sokszor szoktam nekik mondani: soroljatok fel olyasmit, amiben nincs fizika. Együtt végiggondoljuk, és rájönnek, hogy minden jelenséghez hozzá lehet kapcsolni valamilyen fizikai fogalmat, jelenséget, törvényt.

Hegyi Erika