Együnk halat

A halak biológiai értékét képviselő tápanyagok

A rendszeres halfogyasztásnak főleg a tengerpartiországok táplálkozásában van kiemelkedő szerepe. A világ átlagos halfogyasztása körülbelül 13 kg/fő/év, Európában pedig megközelítőleg 22 kg/fő/év.

A magyarországi fogyasztás messze elmarad a kívánt mennyiségtől: az évente egy főre jutó átlagfogyasztás 2,5-2,8 kg, mely területenként, megyénként változik, így például Baján kiemelkedően magas, közel 39 kg/év.

Az egészséges táplálkozást követők közül sem eszik mindenki rendszeresen halat, inkább az a jellemző, hogy a halételek csak az ünnepek alkalmával kerülnek az asztalra. A halaktápanyag-összetételét befolyásolhatja a hal kora, tápláléka és az, hogy milyen környezetben él, illetve hol tenyésztik.

Fehérjék: A halak teljes értékű fehérjéi könnyen emészthetőek, és tartalmazzák a szervezet egészséges működéséhez szükséges összes esszenciális aminosavat.

Zsírtartalom: A halakzsírsavösszetétele jellemzően 4-6 kettőskötést tartalmazó telítetlen zsírsavakból áll. Zsírtartalmuk alapján zsíros és sovány halhúsokat különböztetünk meg. A halastavakban tenyésztett halak húsa zsírosabb. Zsíros húsú halak például a ponty, a lazac, az angolna, a tonhal, a makréla vagy a hering. Száraz húsú halak például a harcsa, a keszeg, a fogas, a fehér busa, a heck, a tőkehal és a lepényhal. A hidegtengeri halak tartalmazzák a szervezet számára nélkülözhetetlen omega vagy n-3 zsírsavakat (linolénsav, eikozapentaénsav, dokozahexaénsav).

Vitaminok: A-, D-, B12-, B1-, B2-vitamin, niacin, kis mennyiségben pantoténsav és E-vitamin.

Ásványi anyagok: kálcium, magnézium, foszfor, vas, réz. A tengeri halakban jód is található.

Szénhidrátok: a halak csak csekély, elhanyagolható mennyiségben (0,1 g-0,2 g/100 g) tartalmaznak szénhidrátokat. 

Kötőszövettartalmuk alacsony (3-5%), ezért a halhúst nem kell érlelni. Víztartalmuk nagy (70-80%-os), ezért romlékonyak, 1-2 nap alatt rothadásnak indulnak. Ehető részük 50-65% között van.

Forrás:egeszseg.origo.hu