Megye I., mint harmadik vonal – érdekességek

Miskolc - A teljesség igénye nélkül néhány érdekesség a megyei I-es labdarúgó-bajnokságok elmúlt 65 esztendőjéből.

Az 1971–74 közötti egymást követő három bajnokság egyaránt gólkülönbséggel dőlt el (a Királd és a Tállya, valamint a MEAFC és a Borsodi Volán, továbbá a Hejőcsaba és a Sajóbábony között).

1973/74-ben a Hejőcsaba nyerte a megyei I-es bajnokságot, mégpedig nagy küzdelemben a Sajóbábony előtt. A csabaiak jobb gólkülönbségük révén lettek bajnokok. Feljutni mégsem tudtak, mivel az MLSZ átszervezte a Nemzeti Bajnokságot, drasztikusan csökkent 226-ról 116-ra az NB-s csapatok száma. Ekkor több gárda is búcsúra kényszerült az NB III-ból. Ezért nem volt feljutó a megyei I-ből…

Osztályozók

Az 1976/77-es és 1977/78-as évadban nem volt elegendő a bajnoki cím a feljutáshoz, osztályozót kellett játszani. Az első évben ezen az edelényiek elbuktak, így ismét a megyei I-ben folytatták. Ezúttal is a Hejőcsabával viaskodtak, és újra 3 pont előnnyel végeztek az élen. A feljutáshoz újfent osztályozóra kényszerült az Edelény. Ez alkalommal már azonban siker koronázta a próbálkozást: a Borsodi Bányász ellen idegenben 1-1, hazai pályán 3-1 volt az eredmény, így története során először labdarúgásunk közvetlen második vonalába jutott az Edelényi Bányász. A hazai győztes meccsen egyébként 6000 (!) néző volt (Más kérdés, hogy mégsem rajtolhatott az NB II-ben az Edelény, mert „hatalmi szóra” kényszerfúziót hajtottak végre a Borsodi Bányásszal és a csapat az utóbbi nevén szerepelt a második vonalban…).

Az 1978/79-es bajnokságban a Borsodi Volán gárdája érdekes körülmények között nyert bajnokságot: a kiírás szerint ugyanis azonos pontszám esetén nem a gólkülönbség, hanem az ifjúsági csapatok helyezése döntötte el a sorrendet (A történelmi hűség kedvéért: egyébként, ha a gólkülönbség dönt, akkor is a Volán a bajnok.).

A harmadik vonalat

1978–81 között nem írták ki az NB III-at, így a megyei bajnokságok labdarúgásunk rendszerében a közvetlen harmadik vonalat jelentették (ahogy 1951–57 között is).

Ennek megfelelően természetesen a bajnoki mezőny ezekben az években sokkal erősebb volt, mint előtte vagy ezt követően. Az 1980/81-es bajnokság 18-as mezőnyében például 12 (!) olyan klub volt, amely korábban NB II vagy NB III-ban szerepelt (Edelény, Borsodi Bányász, Olefin SC, Borsodnádasd, MÉMTE, Hejőcsaba, Honvéd Trencsényi SE, Mákvölgy, Szuhavölgy, Királd, Putnok, Rudabánya.).

Az 1983/84. évi megyei bajnoki döntőben ezek az eredmények születtek: MVSC – Prügy 3-0 és 2-2. A mindent eldöntő mérkőzésen a Kubikban 120 perces csatában nyert az MVSC, miután a rendes játékidőben 0-0 lett az eredmény. Érdekesség, hogy Lója László játékvezető az egyik Vasút-játékost nem engedte pályára lépni, mert 1983. augusztusában lejárt a sportorvosi engedélye…

Nagy küzdelemben

Az 1987/88-as küzdelemsorozat hatalmas – régen látott – hármas csatában dőlt el: 1. Mezőcsát 47 pont, 2. BÉVSC 46 pont (72-14), 3. Borsodnádasd 46 pont (73-21). Egészen az utolsó fordulóig nyílt maradt az aranyérem sorsa, amire elég régen nem volt példa.

1994/95-ben olyan tettet hajtott végre a Szikszói VSC csapata, amely a megyei bajnokság 65 éves történetében csak két (!) klubnak sikerült: veretlenül nyertek bajnoki címet. Ezt a bravúrt korábban egyetlen csapat, a Diósgyőri Bányász tudta elérni: 24 bajnokin és a 3 bajnoki döntőn sem találtak legyőzőre, összesen tehát 27 meccsen maradtak veretlenek. A Szikszó ebből a szempontból csúcstartó: 34 mérkőzést játszottak vereség nélkül.

A bőcsi foci diadalútjának egyik fontos állomása az 1997/98-as bajnokságra datálható. Amit nem sikerült az előző évben elérniük – vagyis megyei aranyérmet nyerni –, azt fölényes biztonsággal vívták ki ebben a bajnokságban. A második helyezettre akkor 15 pontot vertek.

Gólcsúcs

A megyei I-ben a gólcsúcsot – az 1951-ben elért 123 találatával – a Borsodnádasd 54 éven át (!) tartotta. 2004/2005-ben döntötte meg ezt a rekordot az Ózdi FC 143 góljával. Akkor nagyon sokan úgy vélték: akár évtizedekig is élhet ez a hihetetlen csúcs. Ám 2010-ben, vagyis csupán 5 év múlva megdöntötte ezt az FC Tiszaújváros. 144 góljukkal immár ők tartják a megyei I-es gólcsúcsot.

Olyan csapat az eltelt 65 évben csak egy volt a megyei I-ben vagy a megyei II-ben, amely százszázalékos teljesítménnyel tudott bajnokságot nyerni, mégpedig a BTE Edelény. A nagy múltú gárda a 2009/10-es megyei II-es bajnokság Északi csoportjában nyert pontveszteség nélkül.

Mező László

A megyei I-ből az NB I-be

A megyei labdarúgó-bajnokságok egyik legfontosabb feladata és célja, hogy megfelelő utánpótlást biztosítson a magasabb osztályok számára. Nos, ennek a feladatának eddig eleget is tett ez a küzdelemsorozat. A teljesség igénye nélkül néhány olyan labdarúgó nevét soroljuk fel, akik a megyei bajnokságban kezdték pályafutásukat és később NB I-es labdarúgókká váltak (A nevek után előbb a „kis csapat” majd az NB I-es klub vagy klubok nevét tüntettük fel, ahol az illető később szerepelt.).

Palicskó Tibor (Sárospatak – Diósgyőr, Bp. Honvéd, MTK), Szepesi Gusztáv (SÜMSE – Tatabánya), Perecsi Tibor (Szerencs – DVTK, Bp. Honvéd, FTC), Gass István (Putnok – DVTK, Vasas, ZTE), Várady Béla (Putnok – Vasas), Pogány László (Szikszó – FTC), Koleszárik Sándor (Tarcal – DVTK), Borostyán Mihály (Sajóbábony – DVTK, Vasas, Siófok), Fükő Sándor (Bánszállás – DVTK), Szántó Gábor (Hejőcsaba – DVTK, FTC), Gulyás István (Varbó – DVTK, Vasas, Békéscsaba, Bp. Honvéd), Plotár Gyula (Borsodi Bányász – Tatabánya), Koszta János (Borsodi Bányász – Videoton, Vác, BVSC), Bém Gábor (Hejőcsaba – DVTK), Nagy Gábor (Cigánd – Stadler FC, BVSC), Kotula László (Novajidrány – Diósgyőr).

65 éves a megyei focibajnokság – érdekességek, statisztikák

Miskolc - Csendes évfordulóhoz érkeztek a megyei labdarúgó-bajnokságok.