Már könyvet írhatnának a főszereplőkről

Abaújszántó - Abaújszántón zajlik az utánpótlás futballkapusok egyhetes, immáron tizenkettedik táborozása.

A hagyományos eseményt mindig júniusban rendezik a város sokat látott, remek környezetben fekvő sporttelepén. A táborlakók most is nagyszerű időt fogtak ki, tegnap például árnyékban harminc fok, napon meg öttel több volt.

A táborban negyvenhét fiatallal, köztük két Kárpátaljáról érkezett diákkal dolgoznak a jelen lévő szakemberek.” Soltész Zoltán

Az első pillanattól

– Negyvenhét fiatallal, köztük két kárpátaljai diákkal dolgoznak az edzők – kezdte id. Soltész Zoltán, a helyi klub utánpótlás-nevelésért felelős mindenese, aki a kezdetektől ötletgazdaként jegyzi a hetet. – Most is emléket állítottunk Rakaczki Bencének, a Diósgyőri VTK egykori, fiatalon elhunyt kapusának. Sokszor gondoltunk rá, a sírjára virágot vittünk Miskolcra.

Csütörtök délelőtti látogatásunkkor a gyerekeket, mint korábban is, csoportokra osztották a tanárok annak érdekében, hogy minél több időt fordíthassanak a finomhangolásra. Olyan ismert trénerek foglalkoznak a „hallgatókkal”, mint Csernyánszky Norbert, Giák Tamás, Gyulai József, Farkas Balázs, Kövesfalvi István, Rézsó Péter, Sánta Tibor és természetesen az elnyűhetetlen legenda, Veréb György.

Ketten (Giák és Sánta) elsőszülöttek Szántón, ketten (Kövesfalvi és Veréb) pedig az első pillanattól a nevüket és a szakértelmüket adják a tábor sikeréhez.

Szentmártoni György, vagy ahogyan szólítják a településen, a tanár úr nélkül nincs kapustábor Abaújszántón.

Sokat kell dolgozniuk

A főszervező és sofőr, az ügyintéző és programfelelős szerint az oktatást jól és szerencsés módon egészíti ki a televíziós közvetítés, hiszen Oroszországban zajlik a világbajnokság, ez pedig reggeltől éjszakáig témát ad valamennyiüknek:

Napi két edzés

– A vébé szó szerint teljessé teszi a rendezvényünket. A kis kapusok vérmérsékletüknek megfelelően kommentálják a látottakat és persze szurkolnak, ki ennek, ki annak. Lehetséges, hogy néhányan arról álmodnak, hogy talán egyszer ők is részesei lehetnek a nagy tornának, addig azonban még nagyon sokat kell dolgozniuk. Valamennyien látjuk-érzékeljük, hogy milyen sok múlik a labdarúgásban a hálóőrökön. Egy bravúr, netalán súlyos hiba az egész mérkőzésre kihatással van. Szóba került a már elhíresült mondás, mely szerint az összeállítás úgy kezdődik, hogy vegyél egy jó kapust.

Az oldalvonal mellett állók sztorikat meséltek, azt mondták, hogy lassan könyvet írhatnának a különlegességekről. A napi két foglalkozás közben elcsattanó poénokról, a megrendelt étkekről, a grillezésekről, vagy a napokban sütött falusi kenyérről.

– Többek között budapesti, diósgyőri, egri, ceglédi és nyíregyházi fiatalokat képzünk, de az ittlévők zöme megyei és környékbeli gyerek – folytatta id. Soltész Zoltán. – Itt mindenki szorgalmas és fegyelmezetten dolgozik, többen visszatérők, vannak olyan szülők, akik már most beíratják a csemetéiket a jövő évi kurzusra.

Egyenpólóban

Hallottuk, hogy akadtak támogatók, például Sáfián Ádám, Abaújszántó polgármestere, Osika József, Tállya első embere, Horváth Béla, az Észak-keleti Regionális Mr. Tus Birkózóiskola Egyesület elnöke, és Hegedűs Csaba, hajdani birkózó olimpiai bajnok, aki 1972-ben hazánk századik ötkarikás aranyérmét szerezte.

A kapustáborban elkészült az elmaradhatatlan csoportkép is. A tizenkét évvel ezelőtt megjelent gyerekek zöme azóta már felnőtt korba lépett és legtöbbjük máig örömmel mutatja meg az akkor csinált felvételt, s ez egészen biztosan így lesz most is.

Kellemest a hasznossal

Hunya Tímea és Urbán István negyedik éve teszi tiszteletét Abaújszántón.

– Amíg az U15-ös korosztályú Benedek fiúnk a kapusfortélyokat igyekszik ellesni, mi pihenünk, a szabadságunkat töltjük itt, ezen a szép helyen – jelentette ki Tímea, miközben a városra hajló hegyekre mutatott. – Annak idején Farkas Balázs, az Újpesti TE kapusedzője révén kerültünk ide és nem fogunk mulasztani a soron következő években sem.

A tábor ma véget ér, de lesznek olyan szereplők, akik még a hétvégét is Abaújszántón töltik majd.

Kolodzey Tamás, Molnár István

Veréb György szavai

„Az mindent elmond, hogy ezelőtt tizenkét éve volt egy ötlet, amely fogantatása óta is működik, kiváló programot ad a gyerekeknek – közölte érdeklődésünkre Veréb György, a DVTK aranycsapata máig nagy népszerűségnek örvendő portása, akit fél évszázados diósgyőri jubileuma alkalmából éppen tegnap délután köszöntött Mádon a Magyar Labdarúgó Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága. – A létszám tükrözi az Abaújszántón folyó munkát, amelyből ugyan fizikálisan már nem veszem ki a részem – hiába, sajnos velem is szalad az idő és én sem fiatalodom –, de az edzőkkel együttműködve most is segítettem a szakmai program kidolgozását.”

A gyerekek mondták

Varga Hunor (8 esztendős): – Diósgyőrben focizom, ahol Varsányi Zsolti bácsi volt az edzőm. Jól érzem magam ebben a táborban, itt fürdeni is lehetett a többiekkel. Kedvenc csapatom a Diósgyőr és a Barcelona, a kedvenc kapusom ter Stegen. Tavasszal voltam a Barca-táborban, ahol 5. lettem a csapattal.

Olasz Bálint (16): – Budafokon védek, erről az abaújszántói táborról Borsos Vilmos és Kövesfalvi István kapusedzők révén értesültem. Ez az első alkalom, hogy itt vagyok, amikor kiderült, hogy jövök, utánanéztem az interneten, hogy képbe kerüljek a dolgokkal kapcsolatban. Voltak újdonságok ahhoz képest, amit otthon csinálok, például többet gyakoroltuk a kijöveteleket. Úgy érzem, beilleszkedtem a társaságba, a jövőbeni első célom az, hogy Budafokon NB II-es kapus legyek.

Stumpf Dávid (17): – Hét éve folyamatosan jövök a táborba, Soltész Zoli bácsi hirdette még Diósgyőrben, akkor éppen ott védtem, és ott hallottam róla. Utána a Volánba kerültem, aztán Szirmabesenyőbe, a most befejeződött U19-es bajnokságban ezüstérmet szereztünk a megyei II. osztály Északi csoportjában. Itt Szántón mindig jó a társaság, az edzések, csak azt sajnálom, hogy Veréb Gyuri bácsi már nem tartott tréninget.

Torma László Edvárd (19): – Budapesti vagyok, édesanyám barátjának Soltész Zoli bácsi ismerőse, így jutottam el Abaújszántóra. Azt mondták, bárki jöhet ebbe a táborba, én is szívesen jöttem, bár nem vagyok kapus, hanem bal oldali védő. Viszont nem bánom a részvételt, mert legalább ebbe is belekóstoltam. Játszottam a BVSC-ben, a Pénzügyőrben, de most éppen nincs klubom. Jó fejek a srácok, és az is jó, hogy a világbajnoki meccseket kivetítőn tudtuk nézni a panzióban.