Az élmezőnyben a „Mezősök”

Sátoraljaújhely - A sátoraljaújhelyi Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgim­názium, Szakközépiskola és ­Kollégium két diákja Párizsban egy nemzetközi versenyen öregbítette az iskola hírnevét.

Párizsban jelen lenni és versenyezni nagyon nem ugyanaz

Párizs varázsa

Aki nem nagyon távolról követi az iskola életét, az tudja, az újhelyi intézményt még ma is „Mező”-ként emlegetik leginkább, így a diákok sem sértődtek meg, amikor arról volt szó, milyen volt Mezős diákként Párizsban versenyezni.

– Párizsban jelen lenni és versenyezni nagyon nem ugyanaz – mondja Iski Petra. – A verseny közben nagyon ­feszült voltam, igyekeztem minél jobban szerepelni. ­Lehet, ez a nagy izgalom volt az oka, hogy a döntőben ­harmadik lettem.

Fischinger Bence bólogat.

– Ha akkor is olyan idő lett volna, mint amilyen most van, akkor még mindig ott sétálnánk – mondja Bence. – Párizs gyönyörű, ­legalábbis az, amit mi láttunk belőle. A verseny más volt, az ­arról szólt, mennyire tudtunk ­felkészülni.

Meghívásos verseny

– Harmadszor vettünk részt a versenyen – mondja Komporday Levente, a sátoraljaújhelyi Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója. – A párizsi agrárexpó és az ottani szakminisztérium hirdeti meg ezt a versenyt, amelyben három kategória van 18 és 25 év közötti versenyzőknek. Az egyik egy nemzetközi versenyt állattenyésztőknek, ezen felül két borbírálati verseny van. Az egyik franciáknak, a másik pedig az EU-tagországok képviselőinek, ahová meghívásos alapon lehet bekerülni. Három éve már hívtak minket, aztán két év múlva megint, ami meg is lepett minket, mert ritkán szokták egy országból kétszer is ugyanazt az iskolát hívni. Idén nem is minket hívtak, csak a szegediek visszamondták, így kerültünk megint mi a képbe, és a Nemzeti ­Tehetségprogram, valamint az EMMI támogatásával sikerült is ­kijutnunk.

Még szerencse, mert eddig a mezősök legjobb eredménye egy 8. hely volt, ami önmagában szintén kiemelkedő teljesítmény egy olyan iskolától, amelynek profiljában szerepel ugyan az élelmiszeripar és a mezőgazdaság is, de a szőlészet és borászat jelenleg nem. Petra például az élelmiszeripari szakmacsoportban végez idén, Bence pedig tavaly végzett mezőgazdasági gépészként, idén végzi a ­technikusi képzést.

Három forduló

Iski Petrának semmilyen borászati múltja nincs, Fischinger Bence kicsit jobban kötődik a szőlészethez, a családnak van szőlőterülete Hercegkútnál és Bodrogolaszinál is, többféle bort is készítenek.

Nekem egy hirtelen ötlet volt, próbáljuk meg – mondja Petra, aki középiskolai tanulmányait a sátoraljaújhelyi gimnáziumban kezdte egészségügyi szakon és saját bevallása szerint abban az irányban szeretné folytatni majd a tanulmányait. – Az iskolában volt egy válogató verseny, ahol Bencével mi szerepeltünk a legjobban. Azután kezdődött meg a felkészülés a versenyre. Rengeteget gyakoroltuk, milyen francia borvidékre mi a jellemző, milyen az adott borvidék éghajlata, a boroknak milyen az illat- és az ízvilága, hogy kell egy ­borbírálatot elkészíteni.

– A felkészülés során a tanáraink végig velünk voltak, a versenyen azonban már a teremben sem lehettek jelen – mondja Bence.

– Három forduló volt, csak francia borokkal – mondja Petra. – Az első fordulóban 5 borról kellett megállapítani az évjáratukat, melyik borvidékről származnak, milyen éghajlatról. A második fordulóban 4 bort kellett ­bírálni, odafigyelve az illatra, a színre, a tisztaságra, a bor egyen­súlyára. A harmadik fordulóba csak az első három helyezett került be. A második helyről vártam, a végső döntőt, ahol szóban kellett angolul egy bort bírálnom.

Marad a bornál

Az emlék nyilván örökre megmarad, valamint a felismerés, hogy a két diák olyan tehetséggel is rendelkezik, amiről eddig talán nem is tudtak, hiszen a borbírálat is egy szakma, amely a rátermettség mellett nyilván könnyebben tanulható.

– Nem mondom, hogy nem érintett meg a lehetőség, de egyelőre az a szándékom, hogy az egészségügyben fogok továbbtanulni – mondja Petra, aki elmondása szerint vagy fizikoterapeuta vagy gyógytornász szeretne lenni.

Bence viszont marad a ­bornál.

– Nem áll távol tőlem a borász­kodás, már csak a ­családi hagyományok miatt sem. Sárospatakon az egri egyetem campusán már folyik borászképzés, sok egykori iskolatársam, köztük, olyanok, akik korábban részt vettek ezen a versenyen, ott tanulnak. Szeretnék ezen a területen továbbtanulni és majd borászként dolgozni.

- BG -

Felkészítők, kísérők

Iski Petra és Fischinger Bence felkészítését Ficsor János és Untener Gyula végezte. A két kísérő tanár a versenyen Komporday Levente és Cserépyné Varga Mária volt.