Erdő Péter: felelősek vagyunk népünk és kultúránk sorsáért

By Olajos Katalin
Erdő Péter: felelősek vagyunk népünk és kultúránk sorsáért
Budapest  (MTI) – Felelősek vagyunk népünk és kultúránk sorsáért, nekünk nem mindegy, hogy kihal-e a magyarság, és a kultúránk értékei megmaradnak-e – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Karizmák ünnepe a család évében elnevezésű pünkösdhétfői rendezvényen tartott pódiumbeszélgetésen a fővárosi Máriaremetén.

“Tudatosan kell azon fáradoznunk, hogy túléljen a magyar közösség, és nyíltszívű, egészséges, a történelmi realitásnak megfelelő nemzeti tudattal rendelkezzék”. A keresztény és katolikus magyarság életérzése az, hogy “mi a magyarságunkban értékesek vagyunk, és merhetünk szeretni mindenki mást is” – fogalmazott Erdő Péter bíboros.

Erdő Péter hangsúlyozta: meg kell becsülni a közösségi értékeket, tisztelni kell a többi népet is, valamint vallani kell kiegyensúlyozottan az identitásunkat.

Rámutatott: a globalizáció keretei között egy kis ország “próbálhat megoldásokat keresni anyagi, emberi problémákra, de a nemzetközi pénzügyi összefüggések ennél jóval erősebbek”. Minél nagyobb a kísértés, annál kevesebben tudnak erkölcsileg szilárdnak megmaradni – jegyezte meg.

Kifejtette: a mai világban azt sugallja minden, hogy az élet legfőbb értéke a pillanatnyi jó közérzet. Ha valaki így tekinti a saját életét, akkor nem számít számára családjának vagy nemzetének múltja, jelentéktelenebbé válik számára a jövő, és a felelősségérzete is csökken – húzta alá Erdő Péter

Erdő Péter Pünkösdi szavai 

A keresztények azonban nem a pillanatnyi jó közérzetet tartják a legnagyobb örömnek, hanem azt, hogy ha értelmesen élnek, ha megfelel az életük “annak az isteni bölcsességnek és szeretetnek, amelyik a világot megalkotta”, mert “Istennek a mi saját, személyes életünk számára is tervei vannak” – fogalmazott.

Erdő Péter kiemelte: “a keresztény küldetés sajátos tartalma” az, hogy Isten akaratát kell keresni és követni a magunk életében, “teljes energiánk bevetésével”. Krisztus megváltásának kegyelmével felvértezve tudjuk ezt az utat járni – hívta fel a figyelmet.

Pünkösd kapcsán a bíboros beszélt arról is, hogy a Szentlélek minden nyelven szólni akar, az új kommunikációs eszközökkel is. Az audiovizuális világban bátran élhet az egyház a képek, a látványok és a zene kommunikációs nyelvével – vélekedett.

Kitért arra, az új egyházmegyei hittankönyvek kiadásához kapcsolódóan kérte, hogy egy CD-n gyűjtsék össze a száz legfontosabbnak ítélt katolikus éneket, amelyeket a tanulóknak ismerniük kell, s ezeket bárhol tudják majd énekelni a közösségek. Kellenek olyan filmek is, amelyek az evangéliumról vagy szentekről szólnak – fűzte hozzá.

A család válságának hívott jelenséget a kulturális, antropológiai válság részének nevezte, mert az emberek sokszor rettegnek a jövőtől, amikor “a pillanatnyi jó közérzetet” keresik; ezért nem mernek házasságot kötni, mert “hátha anyagi nehézségeik lesznek, nem mernek gyermeket vállalni, mert hátha gond lesz azzal a gyerekkel”.

Ha azonban “sosem vállalunk semmit, az élet akkor is eltelik, csak éppen azok az értékek fognak hiányozni belőle, amelyek miatt Isten nekünk ajándékozta a saját életünket”. A család nem puszta társadalmi kreatúra, “hanem a teremtett valóságnak a része, a teremtő Isten szándéka fejeződik ki benne” – fogalmazott Erdő Péter.

A család szeretetközösségének alapja a házasság, ami pedig “személyes szereteten, tiszteleten, ajándékozáson” alapszik, és “ebből következik az élet továbbadása is”, az áldozatkészség, mert “gyermeket vállalni természetesen ma is bizony sok nehézséget jelent (…), ugyanakkor olyan örömet is, amit csak az tapasztalhat meg, aki nagy családban él” – jegyezte meg.

Erdő Péter azt is kifejezésre juttatta, hogy “a nevelés elsődleges joga és feladata (…) a szülőké”, a társadalomnak és az államnak pedig “nem nagyon van joga ahhoz, hogy más világnézetet kényszerítsen a nevelés intézményeire, mint amilyet a szülők választanak”.

A bíboros hangsúlyozta: a házasságban és a családban kifejlődik a szolidaritás, “mindig annak segítünk, aki éppen a legjobban rászorul”, és a nemzedékek közötti összetartás is létrejön. Felelősek vagyunk a gyermekekért, az idősekért, a betegekért, a magányosokért, “ennek az igazi és legjobb kifejeződési formája éppen a család”, ami modellül is szolgál, “és ilyen módon a társadalomra is óriási hatása van”.

Utalt arra, hogy július 3-án Szatmárnémetiben Scheffler János vértanú püspök boldoggá avatását hirdetik majd ki.

A pódiumbeszélgetés után Erdő Péter szentmisét tartott a máriaremetei plébániatemplom előtti téren.



.
BOON.HU






hirdetés