Összetartozás a hétköznapokban is

A Common Vibe Egyesület munkája 2017 óta több településen is megjelenik. Arlóban, Sajónémetiben, Putnokon és minden olyan helyszínen, ahol hátrányos helyzetű gyerekek élnek.
 

A Common Vibe egy olyan projekt, amiben szeretnék a zene megannyi arcát megismertetni kicsikkel és nagyokkal egyaránt. Közvetítői szerepet nyújtanak a zene által mindenkinek, hogy megismerkedjenek hangszerekkel, felfedezzék saját muzikalitásukat, új közösségek, együttesek szülessenek.
 

A Common Vibe egy foglalkozás, amelyben a periférián élő roma fiatalok és képzett zenészek együtt alkotnak, együtt zenélnek. A közös zenélés a program eszköze, a közös alkotás, a közös élmény pedig hozzájárul a kapcsolatteremtési készségek, a másik és a másság tiszteletéhez és megbecsüléséhez, illetve a magatartási, önértékelési, önbecsülési problémákkal küzdő fiatalok pozitív irányú személyiségfejlődéséhez.
 

A Várkonyi Csibészek története 2017 elején kezdődött, amikor a Common Vibe önkéntesei úgy döntöttek, itt az ideje zenekart alapítani az ózdi gyerekekkel, és komolyabban foglalkozni a közös zenéléssel.
 

Ezen a nyáron már fesztiválokon léptek fel, hamarosan pedig rögzítették az első felvételeket, köztük a Bajdázó együttes Lekapcsolom a villanyt a fejemben című dalát, s ez megváltoztatott mindent. A szám óriási siker lett, a Recorder című zenei portál egyenesen az „évszázad zenei feldolgozásának” nevezte. Az elmúlt években a Csibészek megjárták Európát is, többek között az Európai Parlamentben is felléptek. Itthon is számos helyen megtáncoltatták már a közönséget – az A38 Hajón, az Akváriumban, a Dürer Kertben, a Gólyában vagy épp a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
 

A sok zenei siker mellett mégis arra lehetnek a legbüszkébbek, hogy programjuk által a gyerekek pozitív lélektani fejlődésen mennek keresztül. Megtanulták, milyen csapatban dolgozni, milyen érték a lojalitás, az empátia. Motiváltak, és meg tudnak fogalmazni rövid és hosszú távú célokat egyaránt. Ennek a fejlődésnek a kézzelfogható sikere, hogy két Csibész ma már zeneművészeti szakközépiskolában tanul, legidősebb tagjuk pedig lelkes középiskolai tanuló.

A Csokvaományi Krumplis-Túrós Lepényt Készítők Hagyományőrző Egyesülete 2018-ban alakult azzal a céllal, hogy a kevesebb mint ezer főt számláló kis falu múltbéli értékeinek egyikét továbbvigyék. Szeretnék ismertté tenni a Bükk hegység lábánál fekvő csodás kis falut, és azt a hagyományt, amit az itt élő nők és asszonyok magukban és a mindennapjaikban hordoztak. Megmutatni, megismertetni és továbbvinni a nagyanyáik és dédanyáik által ünnepnapokra, keresztelőkre, lakodalmakba készített édességet. Az ezen a vidéken ismert kelt tésztából készült túrós lepényre jellemző, hogy áttört édes-­krumpliréteg kerül a kelt tészta tetejére, az édes túró alá. Nagymamáink idejében „kompéros túrósnak” nevezték.
 

Az egyesület tagjainak célja: megtanítani és továbbadni a fiatalabb generációnak ezt a csodás hagyományt. Szeretnék magasabb színvonalra emelni egy túróslepény-fesztivál keretében, és egy nyílt nap megrendezésével, ahol bárki, aki nyitott ennek az elkészítésére, ő maga is részt vehet benne.
 

A sajókazai kosárfonók annak idején Kelemérben kezdték el tevékenységüket. A korábbi központjuk régi, kicsi, szűkös volt, így új otthon után néztek, amit Sajókazán találtak meg. A helyi önkormányzattól megkapták az egykori kenyérgyár épületét, amelyet pályázati forrásból, negyvenmillió forintból felújítottak, így már minden szempontból megfelelő helyiségekben dolgozhatnak a csapat tagjai.
 

2015-ös indulásukkor a kosárfonók teljesen a nulláról kezdték el tevékenységüket. Nem ismerték a szakmát, annak alapjait az internet segítségével sajátították el, és ma már piacképes szakmával rendelkeznek. Lelkesedésük, elhivatottságuk nagyon hamar eredményességgel párosult, a közfoglalkoztatási kiállításokon már az első időszakban dobogós helyezéseket értek el. Munkájukhoz kizárólag az amerikai fűz alkalmas, amelyet hántolt és hántolatlan formában is be tudnak szerezni.
 

Ma már rendkívül széles ­termékskálával ­rendelkeznek. ­Készítenek bevásárlókosarakat, polcos szekrényeket, ládákat, székeket, kutya- és macskaházakat is. Ismertségüket és elismertségüket jól mutatja, hogy Izraelből és Svédországból is jöttek már hozzájuk fonott termékekért.
 

Csernely Község Önkormányzata 2013 januárjában írt ki egy pályázatot „Találjuk ki Csernelyt!” címmel. Az egyesület elnöke – akkor még magánemberként – nyújtotta be, a derelye mint hagyományőrző jellegzetes étel elkészítését és a falu jelképévé emelésének gondolatát.
 

Ennek eredményeként rendezték meg az első Derelyefesztivált, amely azonnal nagy siker lett, és ma már (hetedik éve) kihagyhatatlan programja a nyári hónapoknak. A vendégek száma az évek során fokozatosan emelkedett, és a megye távolabbi pontjairól, sőt Szilvásvárad közelsége miatt Heves megyéből is egyre több látogató érkezik a rendezvényre.
 

A „derelyések” közössége közben egyesületté szerveződött, és nemcsak a településen, hanem először a szűkebb környezetükben, az Ózdi járásban, majd egyre táguló körben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, végül országosan is (OMÉK) megjelentek, hogy hírét vigyék ennek a helyi finomságnak.
 

2015. évben megkapta a termék a HÍR-védjegyet, amelyet azóta is büszkén használnak minden megjelenésük alkalmával. A derelye készítése és receptúrája méltó helyet foglal el a Megyei Értéktárban is.
 

A rendezvények teljes ideje alatt az egyesület tagjai folyamatosan készítik látványkonyhán a derelyét, bevonva a településen élő fiatalokat is, így átadva nekik a hagyományokat. A településen – a Magyar Falu Program keretén belül – elkezdődött a „Derelyés Ház” építése, ahol a régi idők derelyekészítéséhez használt eszközök, használati tárgyak, receptleírások is helyet kapnak majd.
 

Putnokon az 1970–80-as évektől kezdve négy nyugdíjasklub alakult – Bányász klub, Férfi klub, Irodalmi és dalos kör és a Női klub. A pályázatok, támogatások szükségessé tették, hogy ez a négy klub egyesületté tömörülve civil szervezetté alakuljon, és cégbírósági bejegyzésre kerüljön. Így alakult meg a Putnok Városi Nyugdíjas Egyesület 2001. január 31-én 57 fő kezdő taggal, ami az évek alatt közel kétszeresére nőtt.
 

A nyugdíjasoknál a klubélet pótolja a munkahelyi rendezvényeket, sok esetben a családi ünnepeket is, egyben kimozdulási lehetőség a csendes otthoni hétköznapokból. A közös beszélgetések, éneklések, ünneplések sokat segítenek a nyugdíjasoknak, a mindennapjaikat szebbé téve, többek között ezért is tartja fontosnak az egyesület működését.
 

A Putnok Városi Nyugdíjas Egyesület szerves része a putnoki közösségi életnek. Tökéletes példa arra, hogy a nyugdíjasok más korosztálybeliekkel is gyakran szerveznek közös programokat. Minden évben óvodalátogatásra mennek, ahol a gyerekek kis műsorral készülnek nekik, a klubok tagjai pedig ajándékokkal, édességgel próbálják meghálálni az aprók kedvességét, szeretetét. Az általános iskolás gyerekekkel is sok közös programon vesznek részt, ilyen felvonulásokat többször is rendeznek az évben: például a szüreti, farsangi felvonulások.

A Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület alapító tagjai 2006. év óta vesznek részt tevékenyen a hagyományőrzésben; az egyesület 2015-ben alakult Hét községi székhellyel és Ózd városi telephellyel. Az egyesület a 8. Coburg-huszárezred hagyományainak ápolója, mert lakókörzetük egykor ennek az ezrednek a toborzási körzete volt. A huszár-, csikós- és népi hagyományok életben tartásán fáradoznak. A közönség az egész országban találkozhat velük, hiszen olyan megtisztelő feladatokat látnak el, mint díszjárőrszolgálat a budai várban, vagy a Nemzeti Vágta döntő futamainak felvezetése. Azonban mégis arra a legbüszkébbek, hogy a gömör-borsodi régióban felkeltik a fiatalok érdeklődését nemzeti értékeink iránt. Elismerésként egyesületük tevékenysége, a „Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrzés” idén felvételt nyert a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárba, a kulturális örökség szakterületi kategóriába. Az évek során bebizonyosodott, hogy az interaktív élő történelemórák a legjobb alkalmak a fiatalokkal, gyermekekkel megismertetni történelmünket, nemzeti értékeinket. 2021-ben Ózdon a Digitális Erőműben, valamint a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság lovardájában rendeztek nagyszabású élő történelemórát, előbbin a kulturális hungarikumokat népszerűsítették, míg utóbbin, büszkeségünk, a magyar huszár mellett a lovaké volt a főszerep, mintegy 400 környékbeli diák vett részt a rendezvényen.

2011 óta minden nyáron megrendezik a Görgei Emléktúrát, hogy tisztelegjenek a 48/49-es szabadságharc elesett hősei előtt a közelünkben vívott dubicsányi csata (1849. július 21.) emlékére. Görgei toborzóútját bejárva mutatják be csatajelenetekkel a 48-as huszárok, valamint az osztrák és kozák harcosok összecsapását. Meggyőződésük, hogy ebben a régióban is van igény a hagyományőrzésre, mind a közönség, mind pedig a résztvevők oldaláról. A lovastúra legtöbbször átnyúlik a felvidékre, és számos ottani magyar lovas vesz részt rajta, így remek alkalom a határon túli kapcsolatok ápolására. Az estéken élő zenés táncház várja az érdeklődőket. A 2020-ban megrendezett X. Görgei Emléktúrán már 72, az ország és a felvidék különböző részeiről érkező lovas és 40 gyalogos vett részt, mellyel a program Magyarország egyik legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvényévé vált. Idén az Ózd–Ajnácskő–Hét útvonalat tűzték ki célul. Büszkék rá, hogy egyesületükhöz nagyon sok fiatal csatlakozik évről évre, akik a lovas hagyományőrzés nehéz, ám ­csodálatos útján kívánnak velük együtt ­haladni ­(sebesen, lólépésben).