Sláger: Márton napján libát eszünk

Nyékládháza - Nyékládházán immár másodszor rendezték meg a Márton-napi Libaságot.

Márton napján libát eszünk, Márton napján libát eszünk…, szólt a dal a hangszóróból. Ezzel toborozták a vendégsereget a második alkalommal megrendezett Márton-napi Libaságra szombaton Nyékládházán.

A lányom, az unokám is eljött Miskolcról a rendezvényre." Horváth Istvánné

Árulkodó vattacukor

A művelődési ház előtti tér hamar megtelt, nem csak a zene, de a vásár és a programok is vonzották a közönséget. A Márton-napi dáridó és az ízes finomságok, a könyvtári libakeresés, a kézműves foglalkozások is a „menü” részei voltak. De nem csak a nyékládháziak voltak kíváncsiak a libaságokra, Vásárosnaményból is érkezett vendég.

– A volt kolléganőm, mondhatom barátnőm hívott meg – mesélte Kovács Lászlóné. – Ő Nyéken lakik, én pedig szívesen jöttem hozzá vendégségbe. Hangulatos a program, nagyon szórakoztató rendezvény. Örülök, hogy itt vagyok.

A Márton-napi Libaság azonban csak délelőtti program volt számukra, siettek haza, ahol az ebéd várta őket.

– Igaz, nem libaétellel készültem, székelykáposzta lesz, de az is nagyon finom – árulta el Horváth Istvánné, a barátnő. Akinek lánya és unokája is kilátogatott Miskolcról a rendezvényre. A kétéves kislány óriási vattacukrot kapott, anyukája és nagymamája pedig egy-egy lángossal alapozta meg az ebédet.

A lángos finom illata mellett az édességeknek is nehéz volt ellenállni. A kézműves termékek között színes cukrok, bonbonok, sütemények sorakoztak a pulton, és ha már vásár, az égetett cukorból készült nyalókák sem maradhattak el.

– Ilyet mindig veszek, ha látok, a gyerekkoromat idézi, nagyon szeretem az ízét – mondta boldogan Katalin. Azt is megtudtuk, ő a boltba indult vásárolni, amikor meglátta, hogy rendezvény van a városban. – Gyorsan hazamentem, szóltam a férjemnek, szedje össze magát, irány a vásár. Jó kis mulatós zene van, mi meg imádjuk ezt, jó kikapcsolódás. Lehet, még egy lángost is eszünk – tette hozzá.

– Vattacukrot ettem, meg gumicukrot – árulta el a nyolcéves Annamari. Igaz, ha nem mondja is lebukott volna, mert a lila vattacukor a szája szélére ragadt. Nagymamája nem bánta, hogy ebéd előtt édességgel teleeszi magát, legfeljebb majd később ebédel.

– Jól érzi magát, úgy örült a zacskónyi cukornak, nem volt szívem nemet mondani. Egyébként is, én a nagyi vagyok, elkényeztethetem – mosolygott Edit, a nagymama.

Kié a főszerep

Bár az idő kedvezett a rendezvénynek, akadtak, akik inkább a művelődési ház belső programjaira voltak kíváncsiak. A gyerekeket kézműves foglalkozással várták, ahol a Nyékládházi Gyöngyfűző Szakkör tagjai segédkeztek. Balla Imréné, a szakkör vezetője nem csak tanította, hogyan készülnek a gyöngyös ékszerek, de árulta is termékeit. És stílusosan több libás medállal készült a Márton-napi vásárra. Egyik az ő nyakában, a másik a lányáéban hirdette, itt most a libaságoké a főszerep.

ÉM-NSZR